Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Ács Csilla–Vaday Andrea: Mezőszemere, Kismari-fenék. Késő-császárkori – kora-népvándorláskori temetőrészlet. II.

13. objektum (11. kép 2) A sír foltja élesen rajzolódó, téglalap alakú volt, sárga agyag szemcsés betöltéssel. A kissé trapéz alakú sírgödör a déli fejrészen volt szélesebb. A sír keleti hosszanti fala 10 cm-rel volt rövidebb a nyugatinál. Hossza 210-220 cm, szélessége 65-75 cm. A sírgödör a fejrészen 44, a lábrészen 46 cm volt. Tájolása: D-E (É+358°). A sírgödör betöltésében meg lehetett figyelni 200 cm hosszan, 60-62 cm szélességben a koporsó maradványát, amely csaknem az egész síraknát kitöltötte. Formája követte a hosszanti sírfalak méret-és irányeltérését(í). A sír rabolt és bolygatott volt. A koponya az eredeti helyen maradt, a mellkas és a karcsontokból semmi nem maradt meg, a lábszárak a sír középtengelyében, egymás mellett, részben másodlagos helyzetben, elmozdulva feküdtek. Talán csak a jobb alsó lábszár és lábfej csontjai voltak viszonylag in situ. Ugyancsak elmozdultak eredeti helyükből a jobb lábfej apróbb csontjai. A rablóakna foltja nem rajzolódott ki a bontás során. A sírrablás akkor történhetett, amikor a bomlás már befejeződött, a csontok egy része eltörve, nem antropológiai rendben került a sírba vissza. Úgy tűnik, hogy a rablóaknát a nyaktól lefelé ásták meg, így sem a koponya, sem a mellette fekvő lándzsa nem került másodlagos helyzetbe. A sírrablók a sírakna középvonalától kissé nyugatra áshattak rá a sírra. A rablás és a temetés között eltelt hosszabb időre utal az is, hogy a lándzsa fa nyele már elrothadt, így a rablás során - amely a lándzsacsúcstól lefelé már elpusztította sírt - a lándzsa nem mozdult el eredeti helyéből. A rablóakna nem sértette meg a sírgödröt csaknem teljes egészében kitöltő koporsó széleit. A rablóakna csaknem centrális helyzete arra utal, hogy a felszínen a sír fölé emelt sírdomb még látszott. Viseleti használati tárgyak 1. Hosszú nyéltüskés enyhén domború hátú egyélű vaskés, a medence helyén Nyéltüske H: 5,7 cm, a penge H: 7,5 cm. (8. kép 2) 2. Vasszerszám a sírgödör bal szélénél, a nyugati sírfal közelében. Keskeny, lemezszerű, vége felé tűszerűén elkeskenyedik. Egyik vége átfúrt. H: 14 cm. (9. kép 1) 3. Bronz övveret az edénymelléklettől 15 cm-re balra. Kör alakú testű, közepe átfúrt, itt két koncentrikus kör keretezi. Felső része trapéz alakú, egy szegecscsel. (9. kép 2) Melléklet 4. 23 cm hosszú vaslándzsa a koponya jobb oldalánál. Pengehossz: 13,3 cm. A köpű keresztmetszete alul 2,2 cm, 2 cm vastag nyél fért bele, amelyet két oldalról egy-egy vasszeggel erősítettek fel. (8. kép 1) 5. Világosszürke, sötétszürke foltosra égett, korongolt, jól iszapolt, nyomott gömbös testű edény a sírgödör középtengelyében, a medence helyén. Felülete vízszintesen simított, pereme felé a nyak egyenes, kissé beszűkül. Fenekén alul körbefutó széles, árokszerű vonallal. Szá: 7,4 cm, Fá: 6,2 cm, M: 9 cm. (9. kép 3) 110