Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

Az egyesület 1895-ben Csomor Kálmánnal megíratta a történetét. Az egyesületi tagok felsorolásából kitűnik, a vármegye hangadó politikusai, tekintélyes gazdasági emberei tovább is szívesen tömörültek a HVGE-ben. 1896-tól ismét Heves Megyei Gazdasági Egyesület (HMGE) néven működött tovább. Tagjait, ha nem is szélsőséges megnyilvánulásokkal, de jól kivehetően két törekvés vezérelte: 1. A nagybirtokosok igyekeztek a monopoltőkés gazdasági viszonyokat kihasználni, korszerűsítették birtokaikat, és piacokat szereztek. Ennek megfelelően társadalmi, politikai befolyásuk kiterjesztésére is felhasználták az egyesületet. Pénzügyi összeköttetéseik révén 1891-ben segítettek a Heves Megyei Gazdasági Önsegélyező Hitelszövetkezet megalapításában, Gyöngyös székhellyel, amely az egyesület „házi" bankjává lett az 1890-es évek végén. Az egyesületben együttműködtek a nagybirtokosok és középbirtokosok az 1890-es években indult agrárszocialista mozgalmakkal szemben. Hangadó tagjai részt vettek 1898. január 24-én a Heves Megyei Antiszocialista Bizottság megalakításában.

47 Amikor meg érdekeik úgy kívánták, sztrájktörőket szerveztek a földmunkások ellen. 1906 nyarán pedig létrehozták a Heves Megyei Gazdák Aratógép Szövetkezetét (= közép- és nagybirtokosok szövetkezete) a több uradalomban és gazdaságban kirobbant aratósztrájk letörésére. 1899ben az M. Kir. FM 87245. sz. határozatával hozzájárult az egyesület alapszabályának módosításához, amely a nagybirtokosok befolyásának további növekedését segítette.

48 Erdeme az egyesületnek, hogy példaként állította azokat a nagybirtokosokat, esetenként középbirtokosokat, akik versenyeken vagy kiállításokon díjakat nyertek. 1896-ban a Budapesten rendezett millenniumi kiállításon nemcsak a tagjai (nyolcan), hanem az egyesület is oklevelet szerzett a válogatott gyűjteményével és tablóival.

49 Az egyesület ösztönözte a nagybirtokosait az új termelési ágak és eljárások bevezetésére. Követésül állította őket, tanácskozásain a szakosztályok részletesen ismertették őket, vagy tapasztalatcserebemutatókon találkoztak velük. Megismerték az egyesület tagjai 1890 és 1914 között: Apcon Szent-Ivány Farkas üzemrendszerét (2200 kat. h.), különlegesen művelt, 150 kat. h.-as cukorrépa termelési ágát; borászatát; napi 6 hl-es tejtermelésű tejgazdaságát (minden tejet a budapesti központi tejcsarnokban értékesítette); iparvasúttal kapcsolt kőbányáját. Atkáron Gosztonyi Béla birtokát; napi 2 hl-es tejtermelésű tejgazdaságát. Hevesen Braun Sándor 3000 kat. h.-as bérletének (hg., Coburg Fülöpé) 6-os vetésforgó üzemrendszerét. Hevesen Pajzs Gyula 2800 kat. h.-as gazdaságát, 1000 db-os juhtenyészetét, 8000 hles pincészetét, kajszibarackosát (1600 db fa), tejgazdaságát és vajgyárát. Ivádon Ivády Béla 1150 kat. h.-as birtokát, téglaégetőjét. Vámosgyörkön ifj. Visontai Kovách László 1900 kat. h.-as birtokát, szőlészetét, tejgazdaságát, gőzcséplőgépeit, 6 arató- és kévekötő gépét. 47 HML, Utólagos lajstrom Heves vármegye alispánjának irataiból, Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai, 1898. jan. 24-i jk., 35/IV., 98. sz. és Egri Híradó, 1898. jan. 25., 5. 48 A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője, 1898. márc.10., 3. és KEGLEVICH Gyula 1909. 225., továbbá HML. Egyletek és társulatok alapszabályai. 49 GYVT V.B. MGO, 1881-1900. A HMGE 1896. és 1897. évi jkve. 1896-ban a Kossuth Lajos utcai bérelt székház emeletén egy kiállító vagy gyűjteményi termet rendeztek be, ahol a trófeákat őrizték. Kisebb része az 1904. és az 1917. évi tűzvészben pusztult el. Murai János közlése. 457