Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Váradi Adél: Karikával díszített későközépkori üvegkehely az egri várból
Az egri karikás kehely velencei mintának (anyag, forma, szín, díszítés) erdei üvegből kivitelezett jobb minőségű változata. Az Alpoktól északra, legkorábban a XVI. század második felében, legkésőbb a XVII. század végén készülhetett. A legvalószínűbb, hogy valamely XVI. század vége-XVII. század első harmad között működő velencei módra dolgozó erdélyi 141 vagy cseh 142 huta terméke. 143 IRODALOM Rövidítések ActaArchHung Acta Archaeologica Academiae Scientiarium Hungaricae (Budapest) ActaMusNap Acta Musei Napocensis (Cluj-Napoca) Agria Agria. Az egri Múzeum Évkönyve (Eger) Anteus Anteus. Communicationes ex Instituto Archaeologico Academiae Scientiarium Hungaricae (Budapest) ArchÉrt Archaeologiai Értesítő (Budapest) Archívum Archívum. A Heves megyei Levéltár Közleményei (Eger) BudRég Budapest Régiségei (Budapest) ComArchHung Communicatoines Archaeologicae Hungáriáé (Budapest) EVH Az egri vár híradója (Eger) HOME A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (Miskolc) HomKözl A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei (Miskolc) JGS Journal of the Glas Studies (Corning, N.Y) RégFüz Régészeti Füzetek (Budapest) Studia Agriensia Studia Agriensia (Eger) Századok Századok (Budapest) Zalai Múzeum Zalai Múzeum. Közlemények Zala megyei múzeumaiból. (Zalaegerszeg) 141 A fejedelmi és főúri alapítású üveghuták főleg a saját háztartásukat látták el üveggel. A kereskedés nem vonzotta őket, viszont szívesen adtak ajándékba szép üvegtárgyakat/kristálypoharat (RADVÁNSZKY Béla 1896. 453; VERES László 1989. 36). Az erdélyi huták termékei szélesebb körben 1632-tól bukkannak fel, a Magyarország felé vezető kereskedelmi útvonal legnyugatibb ismert állomása Debrecen (VERES László 1991.4314, 79). 142 A cseh kapcsolatot erősíti, hogy az üveg anyagát kékre színező kobaltot szívesen és előszeretettel használtak tőlünk északra az Érc-hegységbeli sűrű előfordulása miatt. 143 Szeretném megköszönni Kovács Gyöngyinek (MTA Régészeti Intézet) a dolgozat megírásához nyújtott segítségét és Holl Imrének (MTA Régészeti Intézet) a lektorálás során tett hasznos észrevételeit, javaslatait. 204
