Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

Hevesmegye mezőgazdasági viszonyai 1937-ben. 5. kép. Hat megyéből voltak előfizetői az egyesület színvonalasan szerkesztett szaklapjának állítást. A május 11-én lebonyolított makiári vásáron az Eger környéki kis- és nagybirtokos­ok állatait vonultatták fel. A falvakban megtartott ilyen vásárokon az egyesület hármas célt ért el: az elismerésekkel tovább ösztönözte az illető kisparasztot vagy gazdagparasztot, ez­által társait is hasonló munkákra késztette, továbbá a díjazáskor kifizetett tekintélyes ösz­szeggel (1931-1938 között az I. helyezett 220 P jutalmat kapott) a kisgazdát gyakran pénz­ügyi gondjain segítette át." A HMGE elévülhetetlen érdeme, hogy az egri, hevesi és gyöngyösi járás községeiben több helyütt az ösztönzésére indult meg a törzsállattenyésztés a kisemberek portáján. Karácsond, Vámosgyörk és különösen Nagyréde kis- és középparaszti szarvasmarha­tenyésztése megyeszerte híressé vált. Úgyszintén a lótenyésztése is. Sikerült az egyesületnek elérnie azt, hogy kisgazdák is részt vegyenek a megyében és más megyébe szervezett tanulmányutakon is. A HMGE szakosztályaként működő Gyü­mölcstermesztők Országos Egyesületének Heves Vármegyei Tagegyesülete 1937. május 12-14-ig Nagytétény-Budafok-Kecskemét-Nagykőrös-Dánszentmiklós gazdaságaiba vitte a tagjait, amely utat a HMGE alkalmazottja, Gyöngyössy Béla gyümölcstermelési intéző szervezte. A HMGE életében az utolsó zavartalan, tevékeny év az 1937. volt. Az előbb említet­tek mellett szinte hadjárattal felérő propagandát indított: A szőlő és bor értékesítése már 1935-ben gondot okozott a Heves megyei termelőknek a belső gyümölcspiac és a külföldi borpiac érdeklődésének csökkenése következtében. 1936-ban ez a helyzet tovább romlott, 1937-ben válságossá vált. 1936/1937 telén az igazgató választmány többször is vizsgálta, milyen módon lehetne a piacok figyelmét felkelteni. Borhy elnök, Oswald és a HMGE vá­lasztmányi tagjai, Csépány József királyi gazdasági tanácsos, a gazdakör igazgatósági tag­ja ehhez a várossá nyilvánítás 600. évfordulójára rendezendő emlékünnepségeket tervezte felhasználni. (Eredetileg 1934-ben kellett volna Gyöngyösnek megrendeznie az évfordulós megemlékezéseket, de a város nehéz anyagi helyzete miatt csak emléktanácskozásra futot­ta az erejéből. Akkor dr. Puky polgármester javaslatára későbbi, kedvező időre halasztot­ták az ünnepségsorozat megtartását. Most ez a lehetőség 1937-ben végre elérkezett.) 99 MOLNÁR József 1969. 14. és Gyöngyösi Újvilág, 1937. máj. 16. 471

Next

/
Oldalképek
Tartalom