Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Ács Csilla: Szarmata temetőrészlet Nagyút, Göbölyjáráson
ben igen alacsony, vagy egyáltalán nem fordulnak elő! A viszonylag kis sírszám miatt óvatosan kell kezelni a számszerű megoszlásokat, mindenesetre a 21. kép В diagram abszolút értékei jól jellemzik az életkori megoszlásbeli különbségeket. Az életkornál az is feltűnő, hogy mind a gyermek (Inf. I és II. valamint luv) halottak 40%-át teszik ki! A szarmata sírok leletanyagának kisebb részét az elhunyt mellé helyezett mellékletek, nagyobb részét a viseleti tárgyak alkotják. Az edény mellékletadás általános temetkezési szokás a szarmata temetőkben. A 16 nagyúti sírból 6 sír tartalmazott kerámiát. Az edényeket a bolygatatlan síroknál minden esetben a lábfej ás a sírfal közti részen, vagy a lábfejeken helyezték el. A edények mindegyike korongolt, funkcionális megoszlásban: 4 tál és 2 gömbtestű edény. A 7. (10. kép 5.) és 16 sír (17. kép 2.) edénye félgömbös testű tál, a 5. síré (8. kép 5) pedig bikonikus tál. Szintén bikonikus, de sokkal magasabb, nyúlánkabb formájú a 13. sír (15. kép 3) téglavörös színű, besimított hullámvonallal díszített tálja. A 4. (6. kép 3.) sír gömbtestű edényének kopott a felülete. A 6 sír (9.kép 3.) gömbtestű edénye a szokottnál jóval magasabb. Több edényen megfigyelhető, hogy az oldalfaluk szélesedik a vastag kiképzésű fenékrész irányába. A 16. sír edénye (17. kép 2.) rontott, kissé oválisra torzult példány. Hasonló selejtes kerámiák vannak a Kompolt-Kistéri tanya 181. és 375. sírjában 20 . A két lelőhely közelsége és a rontott, selejtes edények arra utalnak, hogy a közelben keramikus műhely működhetett. A érem nem tartozik a gyakori sírmellékletek közé. Nagyúton 2 sírból került elő római pénz. A 15. rabolt sírból (16. kép 2.) Diva Faustina, a 16. sírból (18. kép 1.) a bal kézfejnél Faustina iun. ezüst dénár került elő. Mindkét pénz kopott volt. Az antoninianusok keltező értéke bizonytalan 21 , csak abban az esetben keltezik az objektumokat, amennyiben verdefényesek. A női sírok jellegzetes melléklete az orsógomb. Az 5. sírban kettős csonkakúp alakú, egyenlő nagyságú felekből álló darab volt, (8 kép 3.) hasonló típusú a 4 síré is, de ferde vonalakkal díszített (6. kép 4.). Díszített orsógombokat ismerünk Törökszentmiklós Surján 1 sír 22 , Csongrád Határút 11. sír 23 , Hortobágy Poroshát II. halomsírcsoport 14. halomsírjából 24 . A temető egyetlen fülbevalója az 5. sír hurkos, kampós záródású, két bronzszálból csavart, hurkos-kampós végű példánya (7. kép 3.). A szarmata területen, főleg a Dél-Alföldön kerültek elő aranyból készült fülbevalók, melyeknek teste végig csavart. 25 Az egy szálból készült, csavart fülbevalók használata a II. század közepétől jellemző, de a nagyobb méretűek a III. századtól ismeretesek 26 A torques viselete általánosan elterjedt szokás. A nagyúti 12. sír, amelyben a nyakperec volt, az embertani meghatározás szerint középkorú férfi csontváza nyugodott. A szarmaták alföldi szállásterületen elsősorban női sírokból kerültek elő. Az újszilvási, koraszarmata harcos férfi sírból 27 és Kisundorozsma-subasai 26/78. lelőhely 138. objektum IV. századi férfi sírjából is ismert. 28 A keleti szarmata szállásterületen a korai sírokban a férfiakhoz köthetők, később azonban a nők viseletét is kiegészíti. A kerek átmetszetű, két végén elkeske20 VADAY Andrea 1995-96. 7. 2 kép 5., 17. 12. kép 4. 21 VADAY Andrea 1989. 186-188, ISTVÁNOVITS Eszter-KULCSÁR Valéria 1999. 69-70. 22 VADAY Andrea 1978-79. 59. Taf 22 a-b-c. 23 PÁRDUCZ Mihály 1944. 20. XXXII. Tábla 1. a-b-c. 24 ZOLTAY Lajos 1941. 76. IV/17 25 Ezek egy szálból készültek! 26 VADAY Andrea 1989. 45-46. 27 TARI Edit 1994. 259. 2. kép 1. Igaz, hogy ez a torques teljes torques. 28 BOZSIK Katalin 2003.100. 5. 2. kép 1. Ez is teljes nyakperec. 85
