Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

dormándi Engel Herman; az ügyész a gyöngyösi izraelita hitközség vezetőségi tagja, dr. Klein Miksa lett. 59 1914-ben ősszel az egyesület első ízben akart a szomszédos Nógrád, Gömör-Kis­Hont, Borsod, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Hajdú és Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye gaz­dasági egyesületeivel közös kiállítást rendezni. Sajnos az I. világháború kirobbanása ezt a tervet áthúzta. 60 III. Az első világháború és a forradalmak ideje A megye gazdasági élete a szarajevói merénylet után sem torpant meg. Az 1914 ele­jén nekilendült gazdasági konjunktúra biztosította a termelés és a pénzintézetek üzleti tevé­kenységei nyomán a tovább növekvő bevételt. Az utóbbihoz most új lehetőségek nyíltak: 1. A különféle mezőgazdasági és ipari termékek nagytételű szállítása a hadseregnek. Amikor 1915-ben megalakult az államilag szervezett, de a nagy tőkéscsoportok érdekében álló országos Haditermény RT - a HMGE tagjai, elsőként gyöngyösi cégek, birtokosok azonnal szerződéssel kötötték le a hadseregellátás további jogát. Ezen túlmenően a Gyön­gyösi Forgalmi Bank RT (felügyelő bizottságának egyik tagja HMGE-beli) a közvetlen frontszállításokba is bekapcsolódott. Három helybeli, egyesületi agrártársasággal kötött szerződésével állat- és bor-, valamint gyümölcsszállítást vállalt. 61 2. A másik lehetőség csakhamar az árufelvásárlás, halmozás és a sokszoros áron tör­ténő értékesítésből fakadt. Az Agraria Szőlőtelepítő RT (egyesületi tag) az 1916. évi 567 000 К értékű borkészletét 1 600 000 K-val értékesítette egy év alatt. Némi túlzással mon­dogatták is éppen a gyöngyösi tőkésekről: „Ezen a vidéken... minden második ember mil­liomossá lépett elő a kedvező konjunktúrák segítségével. " 62 A nagy fellendülés nem minden téren volt tapasztalható. Például éppen a mezőgazda­ságban beállott nyersanyaghiány korán válságot okozott az élelmiszeriparban. Ezt a mal­mok tevékenysége jól tükrözte: 1916/1917 telén a megye 104 malma és darálója közül 43 már alig, vagy egyáltalán nem őrölt. A kisgazdákat, parasztokat gyakran sújtotta a terményrekvirálás, olykor még a nagy­birtokosokat is. Ezért a HMGE birtokosai 1915-ben 4, 1916-ban 31, 1917-ben 101 esetben tiltakoztak a rekvirálások ellen. 63 1915-től a szakosztályok gyűlései, 1916-tól az igazgató választmány tanácskozásai is rendszertelenekké váltak. Sok tagja a frontokon harcolt. A választmány mégsem szüne­teltette az egyesület munkáját. Bár kiállításokat rendezhetett volna, de az állatállomány javát (nemcsak a főúri méneseket), a kisgazdaságok tenyészállatait is kényszerűen fel­vásárolták, például a lovakat a frontra vitték. 1916. április 15-én rendezett ugyan kiállí­tást a gazdaság háziipari eszközökből, de a kiállítók kisemberek voltak, egyesületi tag 59 GYVT V.B. MGO, az 1908. évi beszámolók. 60 GYVT V.B. MGO, A HMGE összefoglaló jelentése 1920-ig. Töredék. 61 GYVT V.B. MGO, 1901-1950. A HMGE összefoglaló jelentései 1920-ig és NAGY Sándor, Galántai 1916.613. 62 Egri Újság, 1918. aug. 11., 2. továbbá Gyöngyös és Vidéke, 1918. jan. 20., 2. 63 MOLNÁR József 1969. 16. 461

Next

/
Oldalképek
Tartalom