Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

egyik célul megjelölt pontját nézzük, kitűnik, az egyéni érdekek mellett a vármegye gazda­sági élete egészének felemelése volt a tagok fő törekvése: „Apoltassék, fejlesztessék a gaz­dálkodás minden nemével Heves vármegyénk javára, Hazánk boldogulására. " 10 Az egyesület tevékenységét indulása pillanatától a tervszerűség jellemezte. Az 1860-ig lefektetett Közre-működési tervezet értelmében már 1858-ra az alábbi célokat rög­zítették: 1. Agitatíve úton tagok toborzandók 2. Propagandisticus munka 3. Versenyek és kiállítások 4. Personalis kapcsolatok más vármegyebeliekkel 5. Tenni az Egyesületért, párt- és religiostatus figyelmezése nélkül (pártállás és val­lási hovatartozás figyelembevétele nélkül, M. L.) 6. Tenni a Közérdekéért. 11 A 3. pontnak megfelelően 1858. november 20-22-ig elsőként a földmívelési szakosz­tály Gyöngyösön terménykiállítást rendezett. A kiállítás, „mit a fényes siker bizonyított' 42 - br. Orczy László Sólymos utcai palotá­ja udvarán (Petőfi utca, a Mátra Múzeum mai épülete) tartották. 638 mező-, erdő- és víz­gazdálkodási terméket vagy tárgyat állítottak ki. 13 A „nemzeti összefogás" jegyében 60 gazdálkodó földbirtokos között osztottak ki I., II. és III. díjat, a cselédek és uradalmi munkások között pedig jutalomdíjakat. Az egyesület mindkét nyilvános rendezvényét nagy érdeklődés kísérte, és sikerrel zárult. Bebizonyította cselekvőkészségét. Az egyesület nép­szerűségét mutatta, hogy 1858 végére a taglétszám 296-ra nőtt. Végre 1859. január 10-én a budai Helytartótanács jóváhagyta az alapszabályt, amely egyet jelentett a megalakulás törvényes elfogadásával. Közzététele január 20-án volt Gyön­gyösön a tisztújító közgyűlésen, a Casinóban. Elnökké Visontai Kovách Lászlót, alelnökké Berecz Ferencet és br. Beust Ödönt, pénztárnokká Darvas Lajost, titkárrá Fehér Zsigmondot választották, akik nagybirtokosok voltak. Az igazgatósági tagok (48 fő) egy része szintén a földbirtokos arisztokrácia képviselői: gr. Szapáry Gyula, br. Orczy Félix, br. Flödnig Adolf, valamint Dessewffy Jób, Darvas Lajos, Okolicsányi István, Bíró Albert, Platthy József, Györffy Ignác. Belépett a pénzmágnás br. Sina Simon és a nagyiparos Herman Sándor; Bartakovics Béla egri érsek, dr. Horner István, a gyöngyösi kórház alapító igazgató-főorvo­sa, Csiky Sándor, az egri és megyei kis- és középpolgári ellenzék kiemelkedő, radikális po­litikusa is. Újságíró, ügyvéd és kereskedő tagjai azt mutatták, hogy az egyesület a csekély földű polgárság, illetve értelmiség tevékeny közreműködésére is számított. 14 Még az alakuló közgyűlés során döntöttek Platthy József pásztói nagybirtokos javas­latára, hogy ne a megyeközpont Eger, hanem a kettős megye földrajzi központjában fekvő, élénk gazdasági és kereskedelmi életű Gyöngyös város legyen az egyesületi székhely. „Nem a római katholikus főpapi Egert kifogásolom (Platthy evangélikus vallású volt, M. L.), hanem egyesületünk inkább élénk életét várom a gyöngyösi székhelytől. Máskülön­ben Gyöngyös is kiemelkedő katholikus hely" - mondta Platthy. 15 (Platthy itt valószínű 10 Molnár József gy.-ből az Alapszabály 1878-ban megújított, azaz nyomtatott példánya, nyomda feltüntetése nélkül, 2. 11 MOLNÁR József 1969. 5. 12 CSOMOR Kálmán 1896. 4. 13 CSOMOR Kálmán 1896. 4. 14 CSOMOR Kálmán 1896. 5. 15 MOLNÁR 1969. 3. 447

Next

/
Oldalképek
Tartalom