Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949
egyik célul megjelölt pontját nézzük, kitűnik, az egyéni érdekek mellett a vármegye gazdasági élete egészének felemelése volt a tagok fő törekvése: „Apoltassék, fejlesztessék a gazdálkodás minden nemével Heves vármegyénk javára, Hazánk boldogulására. " 10 Az egyesület tevékenységét indulása pillanatától a tervszerűség jellemezte. Az 1860-ig lefektetett Közre-működési tervezet értelmében már 1858-ra az alábbi célokat rögzítették: 1. Agitatíve úton tagok toborzandók 2. Propagandisticus munka 3. Versenyek és kiállítások 4. Personalis kapcsolatok más vármegyebeliekkel 5. Tenni az Egyesületért, párt- és religiostatus figyelmezése nélkül (pártállás és vallási hovatartozás figyelembevétele nélkül, M. L.) 6. Tenni a Közérdekéért. 11 A 3. pontnak megfelelően 1858. november 20-22-ig elsőként a földmívelési szakosztály Gyöngyösön terménykiállítást rendezett. A kiállítás, „mit a fényes siker bizonyított' 42 - br. Orczy László Sólymos utcai palotája udvarán (Petőfi utca, a Mátra Múzeum mai épülete) tartották. 638 mező-, erdő- és vízgazdálkodási terméket vagy tárgyat állítottak ki. 13 A „nemzeti összefogás" jegyében 60 gazdálkodó földbirtokos között osztottak ki I., II. és III. díjat, a cselédek és uradalmi munkások között pedig jutalomdíjakat. Az egyesület mindkét nyilvános rendezvényét nagy érdeklődés kísérte, és sikerrel zárult. Bebizonyította cselekvőkészségét. Az egyesület népszerűségét mutatta, hogy 1858 végére a taglétszám 296-ra nőtt. Végre 1859. január 10-én a budai Helytartótanács jóváhagyta az alapszabályt, amely egyet jelentett a megalakulás törvényes elfogadásával. Közzététele január 20-án volt Gyöngyösön a tisztújító közgyűlésen, a Casinóban. Elnökké Visontai Kovách Lászlót, alelnökké Berecz Ferencet és br. Beust Ödönt, pénztárnokká Darvas Lajost, titkárrá Fehér Zsigmondot választották, akik nagybirtokosok voltak. Az igazgatósági tagok (48 fő) egy része szintén a földbirtokos arisztokrácia képviselői: gr. Szapáry Gyula, br. Orczy Félix, br. Flödnig Adolf, valamint Dessewffy Jób, Darvas Lajos, Okolicsányi István, Bíró Albert, Platthy József, Györffy Ignác. Belépett a pénzmágnás br. Sina Simon és a nagyiparos Herman Sándor; Bartakovics Béla egri érsek, dr. Horner István, a gyöngyösi kórház alapító igazgató-főorvosa, Csiky Sándor, az egri és megyei kis- és középpolgári ellenzék kiemelkedő, radikális politikusa is. Újságíró, ügyvéd és kereskedő tagjai azt mutatták, hogy az egyesület a csekély földű polgárság, illetve értelmiség tevékeny közreműködésére is számított. 14 Még az alakuló közgyűlés során döntöttek Platthy József pásztói nagybirtokos javaslatára, hogy ne a megyeközpont Eger, hanem a kettős megye földrajzi központjában fekvő, élénk gazdasági és kereskedelmi életű Gyöngyös város legyen az egyesületi székhely. „Nem a római katholikus főpapi Egert kifogásolom (Platthy evangélikus vallású volt, M. L.), hanem egyesületünk inkább élénk életét várom a gyöngyösi székhelytől. Máskülönben Gyöngyös is kiemelkedő katholikus hely" - mondta Platthy. 15 (Platthy itt valószínű 10 Molnár József gy.-ből az Alapszabály 1878-ban megújított, azaz nyomtatott példánya, nyomda feltüntetése nélkül, 2. 11 MOLNÁR József 1969. 5. 12 CSOMOR Kálmán 1896. 4. 13 CSOMOR Kálmán 1896. 4. 14 CSOMOR Kálmán 1896. 5. 15 MOLNÁR 1969. 3. 447