Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Lőkös Péter: A Magyar avagy Erdélyi Simplicissimus mint történeti forrás?

(például foglyok beszámolói) számíthattak.

41 A XVII. században pedig „ a szórakoztató irodalomban is széles körben divatossá vált a török kultúra. Élvezetes olvasmányok, drámák, színjátékok, széphistóriák, regényes kalandtörténetek népszerű szereplői voltak különböző rangú török figurák. A szalonokban, társaságokban törökös motívumú fajansztárgyaktól és selymektől, körülvéve közkedvelt beszédtéma volt a török világ egzotikuma. Törökfürdők és háremek rejtett kulisszái közé kalauzolták el olvasóikat népszerű korabeli szerzők. "

42 Véleményünk szerint nem lehet kizárni, hogy Speer csak azért iktatta be regényébe fogságba esésének és szabadulásának történetét, hogy regényének egzotikus színt adjon s ezáltal a könyv későbbi kelendőségét is elősegítse.

43 Ebben az esetben fogságának ötletét is más forrásból meríthette (például Wild beszámolójából), s jó írói vénával rendelkezvén, alaposan kiszínezve mesélte el azt. Arra, hogy Speer egy olvasmányélményt saját kalandjaként ad elő, jó példa az eperjesi boszorkány esete. A XVIII. fejezet végén Simplicissimus elmeséli, hogy ez a boszorkány az ő jelenlétében hogyan varázsolta oda kecskebakon egy polgárasszony szeretőjét Erdélyből. Ennek a történetnek a forrását David Frölich XVII. századi késmárki matematikus, történetíró és geográfus Viatorium című utazási kézikönyvében találtuk meg: „Estne peregrinatio diabolica, magorum, sagarum per aerem, supra scopas furcas, hircos, pallia, imaginaria tantum, aut vére reális? [...] Retulerunt insuper mihi quidam populäres mei, fide digni, quod ante quadraginta circiter annos scholaris nefarius amasiam Pragae Bohemorum deserens, quodam die ex improvise a limine scholae nostrae Caesarepolitanae, cura praefatae amasiae per hircum absque pileo et pallio sit ablatus, nee post unquam hue revers us, ad pas to rem tarnen huj us loci inde l itéras de sua conditione dedit".

44 Ezt a néhány soros - mesés elemeket is tartalmazó! - leírást Speer a XVIII. fejezet végén több oldalas kalanddá, személyes élménnyé formálja. Turóczi-Trostler úgy fogalmaz tanulmányában, hogy az „ Ung. Simplicissimus kultúrhistóriai háttere nem közvetlen élményeken épül fel, [...] sokat emlegetett élményszerűsége csak olyan fiktiv és papirosszagú, mint a Grimmelshausené. "

45 Ez a megállapítás ma már természetesen korrekcióra szorul, hiszen - amint azt fentebb említettük - a szerző valóban járt Magyarországon és Erdélyben és a regény több motívuma valóban önéletrajzi jellegű. Tisztában volt ezzel egyébként több magyar kutató is már a XX. század elején. Haiman Hugó a Magyar Nyelvőr hasábjain így fogalmazott: „a leírt kalandok egy részét valószínűleg átélte, a többit pedig úgy költötte és valamennyit kiszínezte és itt-ott hihetetlen dolgokkal is tarkította. "

46 Pintér Jenő pedig azt írja „a magyar vonatkozásúpikaro-regényről", hogy az „ egy XVII. századi sziléziai kalandor hányatásait beszéli el olyan jellegzetes előadásban, aminőhöz a közel rokon német pikaro-autobiográfiák ismerői szokva vannak. Elmés megfigyelések és badar nagyítások váltogatják egymást az ilyenfajta régi ponyvatermékek lapjain. "

41 Mivel azonban Speer életére vonatkozóan 1650 és 1665 között nincsenek hiteles források, vélhetően soha sem tudjuk kideríteni, hogy magyarországi és erdélyi útján mi41 Uo. 68. 42 Uo. 2003. 76. 43 Itt emlékeztetünk rá, hogy a regény folytatásának, a Türkischer Vagantnak a cselekménye teljes egészében az Oszmán Birodalomban játszódik. 44 FRÖLICH, David 1663.1/72. 45 TURÓCZI-TROSTLER József 1915. 181 és 108. 46 HAIMAN, Hugo 1908. 77. 47 PINTÉR Jenő 1908. 181. 372