Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Lőkös Péter: A Magyar avagy Erdélyi Simplicissimus mint történeti forrás?

Lőkös Péter A MAGYAR AVAGY ERDÉLYI SIMPLICISSIMUS MINT TÖRTÉNETI FORRÁS? A török hódoltság kori Eger mindennapjairól - összehasonlítva a város történetének más periódusaival - viszonylag keveset tudunk. A 91 éves oszmán uralom történetét feldolgozó kutatók számára ezért fontos minden adat, forrás, amely közelebb visz a török kori Eger életének megismeréséhez. Evlia Cselebi török utazó útleírása mellett a város történetével foglalkozó könyvek gyakran hivatkoznak egy XVII. századi német regényre, a Magyar avagy erdélyi Simplicissimusra. (Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus), amelynek - közvetve vagy közvetlenül - két epizódja is Egerhez kötődik.

1 Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy jogosan hivatkoznak-e történettudományi munkák erre a műre, mint történeti forrásra, amikor a hódoltság kori Eger mindennapjairól írnak.

2 Az 1683-ban megjelent német barokk regény szerzőjének kilétét sokáig homály fedte, mert a szerző - a kor szokásainak megfelelően - nevét a címlapon nem tüntette fel, csak nevének kezdőbetűit rejtette el a könyv címében (Dacianischer Simplicissimus = Dániel Speer).

3 Az író személyét Hans Joachim Moser zenetörténésznek sikerült egyértelműen azonosítani.

4 A regény szerzője Dániel Speer, akit zeneszerzőként, muzsikusként, íróként tartanak számon a lexikonok. Eletének bizonyos szakaszairól sok információval rendelkezünk. Tudjuk, hogy 1636-ban született a sziléziai Boroszlóban (Wroclaw), szülei - akiket korán, hét éves korában elvesztett - régi szűcs dinasztia tagjai voltak. Tanulmányait az elemi iskola után 1644-től a Mária Magdolna-gimnáziumban folytatta. 1650-ig Göppingenben élt, életének ezt követő kb. 15 évéről azonban nincs levéltári adatunk. 1665-ben ismét Boroszlóban bukkan fel, majd haláláig több németországi városban működött zenészként, kántorként, tanítóként. Speertől három pikareszk-regény maradt ránk: a Magyar avagy erdélyi 1 A mű kritikai kiadása: SZYROCKI, Marian-GAJEK, Konrád 1973. Magyar fordítása: TURÓCZITROSTLER József 1956. Ennek újabb kiadása: SPEER, Daniel 1998. A műből vett magyar részleteket az utóbbi kiadás alapján idézzük. 2 Előre kell bocsátanunk, hogy dolgozatunk hipotetikus megállapításokat is tartalmaz, ami azzal magyarázható, hogy a szerző életének magyarországi (és törökországi) periódusára vonatkozó adataink meglehetősen hiányosak. Ennek részben a dokumentumok hiánya az oka, részben pedig az, hogy a germanisztika hosszú ideig nem fordított kellő figyelmet erre a műre. 3 Többek között ezért is lenne célszerűbb a regény címét „Magyar avagy dáciai Simplicissimus"nak fordítani. Mivel azonban a mű mindkét eddigi magyar kiadásának címe Magyar avagy erdélyi Simplicissimus, ezért tanulmányunkban mi is ezt a formát használjuk. 4 MOSER, Hans Joachim 1933. 293-305. - MOSER, Hans Joachim 1937. 99-122. - Speer gyermekkoráról Id. GAJEK, Konrad 1967. 281-288. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2003. 363