Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név”
68. *Dobó István várkapitány A XVI. század során felemelkedett felvidéki nagybirtokos családban született, a különböző források szerint valamikor 1500 körül. A tényekhez tartozik, hogy az apja, a ruszkai Dobó családból származó Domokos, aki 1505-ben országgyűlési követek közt szerepelt, kétszer nősült. Első feleségétől, Hethei Veronikától született fia Ferenc. Első felesége 1497 körül elhunyt, s Domokos újranősült 1498 után, amikor nőül vette Czékey Zsófiát. Ebből a második házasságból születtek: László, István és Domokos nevezetű fiai. Az első és a második házasságól származó gyermekeit legelőször egy 1507-es oklevél említi. 258 így tehát Dobó István születése 1498 utánra és 1507 előttre tehető. A fenti bizonytalanság miatt a hazai történetírásban általánosan elfogadott nézet szerint az egri várvédelem hős kapitányának a születése 1500 körüli évekre tehető. Ettől eltérő, s téves adat szerint a születését 1520-ra tette egy szerző. 259 Az idősebb Dobó Domokost egy birtokvita kapcsán még 151 l-ben meggyilkolták, s a gyermekei félárván nőttek fel. Dobó István a hazai politikában viszonylag későn tűnik fel. Először 1543. augusztus elsején említik a források, amikor a bebörtönzött testvére, Dobó Ferenc királyi kegyelmet kapott váltságdíj lefizetése ellenében eljárt. Az összeg kifizetésében Dobó István állapodott meg a királyi helytartóval, Várday Pál esztergomi érsekkel. Ezután elvállalta 1544-ben az egri vár tizedeinek a begyűjtését. 260 1548-tól, az egri vár királyi kézre kerülésétől az ostrom végéig szolgált várkapitányként. 1549-ben a vár védelmének és a jövedelmének növelése végett az évtől felügyelete alá vonta a szarvaskői várat és a hozzá tartozó hét községből álló uradalmat. Még abban az esztendőben elkezdte építeni Egerben a róla elnevezett bástyát, amely valószínűleg 1552-re elkészült. 1550 októberében az egri várban tartotta esküvőjét Sulyok Sárával. 261 1550 januárjában a török várépítésbe kezdett a hódoltságon kívül eső Szolnok mezővárosban. Szeptemberben Dobó István egri várkapitány kezdeményezésére Szolnokot megszállják I. Ferdinánd király csapatai, és ők fejezik be a törökök által megkezdett várépítést. 262 1549-ben a Szabolcs megyei Hort és Téglás falvakban 31 portája, két puszta jobbágytelke, s egy újonnan létesült jobbágytelek birtokosaként írták össze. 263 1550-ben a király Dobó Istvánnak, továbbá Ferenc és Domonkos testvéreinek adományozta Horváth György birtokát, akitől egy gyilkosság miatt a király elvette azt. 264 1552-ben a Bihar megyei Macs faluban 13 portája és két puszta jobbágytelek birtokosa volt. 265 Kiemelkedő szerepe volt a vár sikeres megvédésében. A harcokban megsebesült. 266 Az ostrom után ő és Mekcsey István 1552. november 25-én lemondtak a várparancsnoki tisztségükről, és 1553. január 11 -én a királyi biztosoknak átadták a vár kulcsait. A várátadás technikai elhúzódása miatt mindketten Egerben maradtak 1553. március elejéig. A győzelem mind erkölcsi, mind pedig katonai szempontból nagyjelentőségű volt. Az 1552. évi ostrom után I. Ferdinánd király a ,jnagnificus" címmel ruházta fel, s erdélyi vajdának nevezte ki tár258 GYÁRFÁS István 1879. 12. 259 Lásd: KALMÁR János 1971. 402. 260 HÓVÁRI János 1987. 14-16. 261 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 114. 262 BENDA Kálmán 1982. 382. 263 MAKSAY Ferenc 1990. II. 706. 264 HML. TA. 2. Bártfai Szabó László oklevélmásolatai. 265 MAKSAY Ferenc 1990. 1. 242. 266 T. 1491. 278
