Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Fodor László: Az egri vár északi külső falának kutatása 2002-ben. A régi középkori kiskapu körüli régészeti munka

dóinak, de mivel a körmenet elhagyja nyugat felől a nagy templomot és túlmegy a Szt. Ist­ván templomon, feltehetően a leírásban erről a kapuról történik említés. 20 Az aktív védelmi-megerősítöfalkiépítések (XVI. század közepe, vége) A legkésőbbi falmegerősítés vizsgálatát a külső falnyomvonal mentén ásott alapfalku­tató árokkal kezdtük. Ezzel a kutatással kívántuk meghatározni a mai, legkésőbbi északi falsík nyomvonalát és a mellette lévő járófelületet. A nyomvonal a mai járószint alatt kb. 50 cm mélyen elő is került. A fal melletti leszedéssel szabaddá váló falnyomvonal a Sán­dor-bástya irányában teljes hosszában előkerült, holott eddig csak a kiskapu melletti falpil­lérig volt követhető. Nem tudjuk, hogy mikor bontották vissza az alapfalig, de mindeneset­re a földfelszín alatt jó állapotban megtaláltuk. A felszabadított követhető falsík, mint az a fényképfelvételeken is látható, a kiskapu mellett lévő pillérnél kis töréssel egyenletesen tart a Sándor-bástya irányába. A korai kapu előtt kisebb alapfalkopása észlelhető ugyan, de a többi részeken a falmag teljesen ép. Szerkezete megegyezik a fennmaradt ma is látható, északi falszerkezettel. Ennek a falnak építési idejét részben Perényi-Varkoch falmegerősí­tő tevékenységéhez, másrészt a későbbi, de még Ottavio Baldigara 21 előtti, talán Ales­sandro Vedano (Sándor bástya névadója) építkezéseihez kapcsolhatjuk 22 . A mai feltöltési rétegek sajnos korszak meghatározáshoz nem használhatók, mivel teljesen újkori terepren­dezések összekevert betöltései. A kiskapu előtti vizsgálati rétegeink alapján a korabeli fel­töltési rétegek is azt a feltevésünket erősítik meg, hogy az eltakart, de nyomvonalában fo­lyamatosan követhető késői fal a XVI. században készülhetett. Összegzés, értékelés Mint fentebb láttuk, az északi külső várfalnak a ma használatban lévő kaputól keletre lévő falszerkezete több vártörténeti érdekességet hordoz. Kutatása célszerű és időszerű. Ál­lapota a kutatások óta erősen megromlott. A néhány éve fölé került védőtető ideig-óráig vé­di ugyan a folytonosan pusztuló részeket, de átfogó javítása, felújítása elkerülhetetlen. A kutatás és vizsgálat, valamint a kapcsolatos tudományos előmunkálatok szakmailag világosabbá tették számunkra az itteni falszerkezetek összetételét. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a falszerkezetben három jól elkülöníthető építési periódus azonosítható. 23 A fenti kutatási eredmények - főként a falkoronában megfigyelt különféle járatok, az ahhoz kapcsolt alagútrészlet, és a kiskapu mellett megmaradt pillér, rajta a toronyszerű épít­ménnyel - építészettörténeti szempontból az egri vár kutatásában teljesen rendhagyó épít­20 KANDRA Kabos 1905. XVIII-XXIX. A szertartáskönyv leírja, hogy a templomot és az egyéb épületeket megkerülve észak felől egy kiskapun jutott le a körmenet a temetőbe. Kutatásaink alap­ján úgy gondoljuk, hogy az Ordinariusban esetleg erről a kiskapuról történhet említés. A könyv azt is megírja, hogy a nagy templom északi kapuja zárva van. 21 SUGÁR István 1991. 97-99. 22 PATAKI Vidor 1934. 15-17. 23 A vár korai építéstörténeti összefüggéseinek vizsgálatánál már korábban is megfigyeltünk és el­különítettünk hasonló építési periódusokat. A kapu és északi falnál végzett kutatásunk és eredmé­nyei csak erősítik korábbi megfigyeléseinket, véleményünket. FODOR László 2002. Köszönettel tartozom Juan Cabellónak hasznos tanácsaiért, valamint dolgozatom lektorálásáért. Itt köszönöm meg a kutatás során nyújtott segítségét Hollóssy Zoltán műszaki munkatársamnak, valamint Lányai Gábornak, és Ficsor Gábornak precíz ásatási munkáját. 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom