Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Fodor László: Az egri vár északi külső falának kutatása 2002-ben. A régi középkori kiskapu körüli régészeti munka
Az itt megfigyelhető falstruktúra minden bizonnyal, hasonló pillér (torony) tagozattal folytatódhatott keleti irányban is. Az erre eső rész később a Perényi-fal és a Sándor-bástya teljes kiépítésekor 18 , a XVI. század közepén, második felében a nagy korszerűsítési munkáknak lett az áldozata. E korszak falvastagításai a kiskapu megmaradt nyugati oldalfalánál is megfigyelhetők. Ha megnézzük a megmaradt kapu szárköveinek helyzetét, látjuk, hogy azok mindkét oldalon (északi és déli falsíkban) hogyan illeszkednek a falsíkhoz. Ezt a rekonstrukciós szerkezeti rajzon is érzékeltettük. Nyilvánvaló, hogy a keresztkövek melletti vizsgált falsík-oldalak határozzák meg a kapuhoz tartozó egykori falnyomvonalat. Amennyiben ezen a nyugati oldalon vizsgált és helyesen megkülönböztetett falszerkezeteket a kapuhoz tartozó falsíkhoz viszonyítjuk, látjuk, hogy a kapu melletti pillér- vagy toronytagozat tartozhat akár a korai építési periódusokhoz is. A periódus pontos meghatározásában egyetlen probléma számunkra a pillértagban rejlő, számunkra egyelőre ismeretlen rendeltetésű boltozott „alagút". Ugyanis ezek az alagutak a vár eddig megismert területein főként a XVI. század második felében végrehajtott korszerűsítések építményei. Az itt látható boltozott mélyfolyosós előfordulás alapján gondolhatunk egy helyhez köthető, esetleg kifejezetten egyedi és korábbi folyosó megjelenésre. 19 A kapu közlekedő felületének szintvonalas felmérései a külső és belső kapuív ill. kapusík között jelentős szinteltérést mutatnak. A belső kapuív mintegy 70 centiméterrel mélyebben fekszik a külsőnél. így a kapun keresztül vélhetően vagy lépcsős, vagy lejtős közlekedés képzelhető el. A szakmai vélemény, a megfigyelések alapján, kissé alacsony kiépítésű, lépcsős megoldást részesít előnyben. Közlekedési szempontok alapján, aki ezen a kapun bejött a várba, annak mindenképpen lefelé kellett mennie. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy hogyan alakulnak a kapu északi oldalánál a korabeli szintviszonyok. A kutatás során ezeket is vizsgáltuk, azonban a vizsgálatunkat jelentősen befolyásolták a nagymérvű későbbi átalakításokkal járó feltöltődések. így a kapu előtt lévő rétegekben azzal egyidős korabeli járószinteket eddig nem tudtuk értékelni. Ugyanis, amint a felmérésekből is láthatjuk, a kapu előtt a XVI. század második felére megépült az újabb északi fal, amelynek falsíkját a mai járófelület alatt szinte a Sándor-bástyáig megtaláltuk. A kapu adatait tekintve, szélessége a két keretkő között 250 centiméter. Feltételezzük, hogy bizonyos időben a kapun keresztül csak gyalogos közlekedés volt. Vizsgálva a fal külső oldalán lévő egykori szintviszonyokat felmerülhet bennünk, hogy az északi oldali kapuküszöb magasságában volt-e egyáltalán az egykori külső járószint. Véleményünk szerint igen, de a jelentős későbbi építkezések során gyakran rendezték, igazították az aktuális körülményekhez, így jelenleg azt sem tudtuk megvizsgálni, hogy egykor a kapu előtt volt e valamiféle biztonsági rendszer (farkasverem, híd stb.). Az 1500-as évek elején íródott szertartáskönyv (Ordinarius) megemlít az északi falban egy kis kaput, amelyen keresztül a temető sírjaihoz jutottak el a halottak napi körmenet során. A szertartáskönyv még azt is megírja, hogy a kapun keresztül lépcsők vezetnek lefelé. A könyv elemzői magyarázatukban elsősorban a Szt. János templom kapujára gon17 A barlangász szakértő kutatását és további felderítését javasolta, de a további munkákat véleménye szerint csak képzett barlangász felügyeletével szabad végezni. 18 PATAKI Vidor 1934. 42-43. 19 Más váraknál is számos ismeretünk van hasonló mélyfolyosós, vagy esetleg falszorosba helyezett közlekedőkről. Eger esetében ez még tisztázásra, pontosításra szorul. Pl. NOVÁKI GyulaSÁNDORFFY György 1992, és GEREVICH László 1962. 59-60. 229-235. (Budai vár kutatásánál többször említést tesz egymásra épült várszerkezeti elemekről.) 229
