Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Váradi Adél: Karikával díszített későközépkori üvegkehely az egri várból

Egri kehely színe, talpa Az erdei üvegből készült tárgyak színe általában zöld v. zöldes árnyalatú. A magyarországi középkori üveganyagban nem sok kék színű ivópohár ismert: egy győri és egy soproni Stangenglas,

90 egy tölcsérszerűen szélesedő kehely és egy pohár a lenti várból,

91 valamint Budáról egy talptöredék.

92 Óhatatlanul felmerült a kérdés, az egri pohár esetében, hogy az eredetileg zöld káliüveget miért színezték kékre? Az erdei üvegnek itt egy minőségileg is jobb változatával állunk szemben (vékony fal, átlátszóság, buborékmentesség). Véleményünk szerint a tökéletesebb másolat felé való törekvést jelzi, hogy a kehely színe nem a szokványos zöld. A XVI. század második felében Velencében divatos nátronüvegből készülő enyhén tölcséres formát és fülecskéken csüngő karikás díszítését utánozzák jobb minőségű káliüvegből, így a muranói üveg felé vezető színek kombinálása sem lehet meglepő. A velencei karikás kelyheknél a színtelen cuppa és a színes rátett díszek (fülek és karika) ritmikus váltogatása figyelhető meg. Mivel a Waldglas-hŐ\ áttetsző üveget előállítani nem tudtak, így ez esetben a színeket variálták: kék cuppa, zöld karika, s ennek megfelelően a láb színe is e ritmikus váltakozáshoz igazodik. Véleményünk szerint a „velencei módra" gyártott egri kehely esetében a kék és a zöld szín váltogatása a „szabály" és így a szár-, és vagy talp zöld üvegből készülhetett.

93 A színek játékára példa hazai régészeti anyagban Visegrádról: kobaltkék színű, bordázott kivitelű kúpos talpon színtelen, lapított gömb alakú nódus és kehelyindítás.

94 A törékeny üvegtárgyakon korabeli javítást, pótlást eszközölni csak névhez kötött, vagy kivételesen szép, értékes példányok esetében volt érdemes. Törés után ha a cuppa sértetlenül megmaradt, az eredeti lábazatot fémtalppal pótolhatták. A legismertebb magyarországi példa erre Mátyás király billikoma.

95 Egy XVI. századi velencei mélybíborszínű kehely cuppá-ját törés után szalagokkal ezüsttalapzatra rögzítették,

96 egy szintén velencei zománcfestésű kupát pedig aranyozott ezüstlábra helyeztek.

97 Mívesebb kelyheket már eleve komponálhattak fémből készült aljra is.

98 Az előkelő házaknál az értékes poharakat szokásban volt e korszakban nemesfémből készült foglalattal ellátni, így díszüvegként a családi vagyon részét képezték.

99 A XVII. század elején már a kolozsvári patríciusoknál is előelőfordul ezüstlábakon álló velencei, fedeles kristálypohár.

100 Az üveg és a fém kombinálása azért merült fel, mert a kehelynek pont a legerősebb része, a megerősített feneke és az 90 H. GYÜRKY Katalin 1991. 35, 37. 91 MOLNÁR László 1992. 182-184. 92 H. GYÜRKY Katalin 1989. 88, 10. tétel. 93 A raktárban e kehelyhez illő szárat és talpat sem színtelen sem zöld üvegből nem találtam. 94 MESTER Edit 1997. 98, 279. kép. 95 HÖLLRIGL József 1934. 187, 17. Íj; GEREVITS László 1971. 146, Pl. CXXXV, 360; VERES László 1991. 26. 96 SAVAGE, George 1978. 54-55. 97 WEISS, Gustav 1966. 132, Fig. 133. 98 MELEGATI, Luca 1995. 58. 99 RADVÁNSZKY Béla 1896. 453; SÁGHELYI Lajos 1938. 126. 100 BUNTA Magda - KATONA Imre 1983. 36, 43. 199