Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Havasi Krisztina: „1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból

mellett, a királyi udvarban 1190-töl 1192-ig alkancellárként, majd 1198-ig kancellárként működött.

88 Az egri egyház előkelő helyzete mellett többek között talán Katapán püspök szoros udvari kapcsolatai és személyes befolyása is közrejátszhattak abban, hogy Imre - a Fehérvárra temetkező uralkodók sorát ismét megszakítva - nyughelyéül az egri székesegyházat választotta. Mindemellett azonban az oklevelek és krónikák történeti adatai és a töredékekből kiolvasható építkezés közötti viszony megfogalmazása s az építtető személyének megnevezése a kutatástörténet nyújtotta tetszetős válaszlehetőségek mellett is, csak látszólag könnyű. FÜGGELÉK Farag ványjegyzék A raktári feldolgozás során a töredékeket három római számmal jelzett csoportba soroltam. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért - noha azonos módon tagolt szerkezet részleteit alkották - külön jelzettel láttam el a díszített (I) és a pusztán tagozott töredékeket (II). Az előbbi darabok sejthetően eredetileg is a kisarchitektúra előkelőbb részein nyerhettek elhelyezést, s a faragványcsoport művészettörténeti értékelésében is kiemeltebb figyelemre tarthatnak számot. A

III. szám alá sorolt töredékek burkolólapok, illetve esetenként geometrikus díszű, inkrusztált részletek, továbbá ide kerültek a faragványcsoport összefüggésébe utalható feliratos elemek töredékei. A legnagyobb számban a különböző méretű és anyagú, az egykori változatosságot felidéző, a lépcsőfoktól a padlószemig többféle formát és variánst képviselő, polikróm padlóburkolatból való maradványok tartoznak ide. Mivel ezek töredékességükben és töredékszámukban a faragványcsoport legnagyobb részét teszik ki, igyekeztem az épebb elemek által fenntartott jellegzetesebb típusokat és a hozzájuk kapcsolható töredékeket jegyzékbe venni. Itt további bővülés és árnyalódás várható, ami majd áttekinthetőbb rendszerezést igényel. A római számmal jelzett osztályokon belül a sorszámozás a sejthetően hasonló összefüggésekből származó faragványok szerinti csoportosítást figyelembe véve folytatólagos. Ugyanakkor az azonos típusú elemek egyes töredékei, főleg a raktárból vagy szórványként később felbukkantak, legújabban pedig a székesegyházi romok falköpenyének cseréjekor előkerültek számozása a munkamenet függvényében alakult. A jelen munkában nem kerültek katalogizálásra az 1982-83-ban rendezett Lapidarium rekonstruktiv öszeállításaiban szereplő töredékek, így a vakfülkesor felépítményében elhelyezett nyolc vörös homokkő fülkekeret-töredék (KŐTÁR 1987. 20. sz.), a padlórészlet összeállításában szereplő darabok (KŐTÁR 1987. 14. sz.), valamint az ún. „B-pillér" (KŐTÁR 1987. 38. sz.) rétegkövei sem. Azonban sima arab számmal szerepel a jegyzék elején a gótikus palota épületében kiállított két féloszlopfő, mivel ezeknél minden részlet adatfelvétele megoldható volt. A faragványtöredékek jelentős hányadának felbukkanási, gyűjteménybe kerülési időpontja, lelőhelye ismeretlen. A faragványcsoport felszaporodását hozó, 1957-től újrainduló 88 SCHMITTH Nicolaus I. 103-118. Katapán királyi kancellárként az 1198-ból fennmaradt oklevelek közül egyet választott egri püspökként, többet már püspökként jegyez: SZENTPÉTERY Imre 1923. No. 172-177. 53-54.; KUBINYI András 1975. 115-117. ; GYÖRFFY György 1987. 85. 142