Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Havasi Krisztina: „1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból

emelt körzetét illethette, alkalmazására a kisarchitektúrával elrekesztett tér összefüggésében kerülhetett sor. E kiemelt körzet dekorációjának vizsgálatában újabb aspektust nyújt az a három fehér márvány töredék, amely homlok felületén többsoros felirat részleteit tartotta fenn (III—2., III—12., III—13., és a felirat nélküli III—5.)- A felirattöredékek alapján gondolható, hogy a márvány fragmentumok egykor szélesebb homlokoldalú, törött hátukból ítélhetően pedig 20 cmnél mélyebb felfekvésű elem(ek) részletei voltak. Simára eldolgozott, illetve csiszolt felületű homlokfelületükön feliratot hordó márványtömb(ök) nemes anyagát egy későbbi időszak újrahasznosította. Eredeti kontextusukat felszámolva vagy már annak megszűnte után szétfűrészeléssel, részben vékony padlólapot (III-2.), részben lépcsőfokként is szolgáló szegélyelemet (III—12., III—13., III—

5.) képeztek ki belőlük. Míg III—12. és III—13. esetében az átalakítás azonos módja, az egyező magasságban elszelt feliratsor feltételezi horizontális összefüggésüket, addig a másodlagos formájukban eltérő szabású padlóelemként funkcionált III-2. és III—12. töredékeket meglehetősen ritka előfordulású С kapcsolja egymás fölötti részletekké

58 (24. kép). A feliratos mező három egymás feletti sorral bizonyosan rendelkezett. A szöveges mező szélességére vonatkozólag pedig az alsó sor egyedülálló, feltételezhetőleg a mező közepe tájára komponált, dativusban álló ICONI szava lehet mérvadó. Az íráskép kapitális, szabályos sorközzel és betűmagassággal, amelytől az alsó sor N betűje tér el valamennyit. A töredékeken egyenletes, mély ékmetszéssel alakított antikva betüformák tűnnek fel. A szárak végei, a betűk talprészei ékformán kiszélesednek, a talpat alkotó keresztvonalak végződéseinek vonala ívelt rajzú, az alsó szó I és N betűinél pedig kétfelé ívelődő lezárás jelenik meg, egyes íves betűformáknál a vájatok végei elvékonyodnak. Az íráskép olyan formai jegyei ezek, melyek a felirattöredékeket a XII. századra vagy a XIII. század elejére helyezik.

59 Egerben a feliratos 990-es évekbeli - szintén forrásadatból ismert - importjához, és az Alsó-Rajna vidék XII századi padlóburkolatainál is felbukkanó motívumkincs mintaképeinek kisugárzásához: Самонатко H.: Фрагмента пщлоги Десятинно! церкви in.: Церква Богородиц] Десятинна в Киев1. Kijev, 1996. 59-60. kat.: nr. 1-18. 115-117. 3.) Az egri töredékekkel kortársnak tekinthető, reprezentatívabb esztergomi márvány díszpadló maradványok mintakészlete részben eltérő előképekhez igazodott. Ezekről lásd: Várnai Dezső felvételi- és színes rekonstrukciós rajzait az 1935 és 1971 közötti időből. Magyar Építészeti Múzeum. Gyűjt sz. 363/9.; GEREVICH László 1971. 86-87. 8-9., k.; MAROSI Ernő 1971. 198-202., Abb. 28-35.; uő.: 1984. 61-67.; 323-325. Abb. 187-195.; részint XII. századi konstantinápolyi (Pantokrator-kolostor déli temploma) észak-francia fejleményekből és mintaképekből (St. Orner, St. Bertin) levezetve.; Kő- és márványlapocskákkal és részben kerámia-szemekkel kirakott templomi padlódekorációk emlékanyagához: B. Nagy Katalin-Tóth Melinda: Kutaspuszta Árpád-kori templomának díszítése., DÉL-ALFÖLD 247-255.; H. Móré Zsuzsa.: Monostorok a Maros mentén., PARADISUM PLANTAVIT 268-269. 3. k. (Bizere, bencés monostor területéről). 58 A betű középső részének, és a két töredék illeszkedési felületének vízszintesen mutatkozó 0,3-0,5 cm széles hiánya a III-12. elem felső felületének kopásából adódik. A ritka betűforma típusának előfordulására példa, egy íráskép, betűrajzolat tekintetében eltérő stílusigazodású feliratban: a pilisszentkereszti ciszterci kolostor káptalantermében nyugvó lovagi személy sírkövének köriratáról említhető. TAKÁCS Imre 1988. 124-126.; Takács Imre: Lovagi síremlék töredékei, PANNÓNIA REGIA IV-22. 256-257. (1230 körüli datálással). 59 KLOOS Rudolf 1980. 123-129. Kloos az epigráfiában feltűnő változásokat, a tisztább, gondosabb komponálásra törekvő, unciális-antikva betűformákat kombináló feliratok megjelenését az 1140es években az Ile-de-France-ban kibontakozó építészeti fejleményekkel tekinti párhuzamos jelenségnek. 134