Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Havasi Krisztina: „1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból

részlet kiállításon is szerepel

54 (20. kép). E kiállított padlómustrában a fehér és rózsaszín, szürke erekkel tarkított mandorla

55 alakú (még: III—27/1—2.) márványszemek és ezek csúcsaihoz sarkukkal csatlakozó négyzetes fehér márvány szemek (még: III—38/1—2.) egymás mellett sorakozó csoportjainak közeit formára metszett feketés kölapocskák töltik ki. A padlórészlet e csoportjaihoz hasonló formai összeállítás egyező méretben, síkba metszett asztragalosz díszítményként, igaz kissé ügyetlenebb formálással egy fehér márvány töredék keretdíszén tűnik fel

56 (19. kép, III-l.). A kiállítotthoz hasonlóan kisméretű, de eltérő formájú, s feltehetően másfajta mintát is alkotó padlószemek további töredékei találhatóak a kőtárban (III-8., 111-19., 111-21., 111-36., 111-37., 111-39., 111-42., 111-44., 111-45., 111-46.)Ezek mellett fennmaradtak a padlóburkolat valamivel nagyobb, tenyérnyi formákból alkotott dekoratív soraira, mezőire utaló elemek. így egy fehér márványból készült félkörformájú (III—24.), valamint feketés kőből készített, s feljegyzés szerint egykor fehér márvány változatban is létezett rombusz alakú padlóelemek (III—25/1—3.), továbbá kékesfekete színű, derékszögű háromszög alakú (III

—31 ./1—9.), és vörös-fekete-fehér színjátékot adó, egyenlőszárú háromszögű márvány padlóelemek (III-l 7/1-5.). Négyszögű mezőkbe komponált padlómustrák szegélyelemeit alkothatták a jól csiszolható szürkésfehér és feketés kőfajtából előállított, 8,8-12,5 cm széles, nyújtott, téglalap alakú padlóelemek töredékei (III—32., III—33., III—34., 23. kép). Az előbbieknél sekélyebb fektetési mélységű fehér márvány szegélyelemeket is ismerünk még, ezek azonban közelítőleg 50-51 cm-es sugárral kijelölt köríves forma keretét alkották, s az egy méter átmérőjű mezőt mintegy medalionba foglalták (III-16/1-3.). Mellettük azonos sugárral kijelölt, köríves oldalú, fehér márványlapok töredékei is előkerültek (III—30/1—3.), de ezek töredékes állapotukban is szélesebbek, feltehetően a körbe mélyebben, esetleg annak köze54 KŐTÁR 1987. 9., 14. sz.18. k.; LÉNÁRT Andor 1987. 444. 9. k.: 1934. febr. 1. és febr. 4. „G-ben egy tölgyleveles kőfaragvány töredék, fekete és fehér márványlap töredékek"; „északi toronyban feketemárvány padlórész"; 1937. jan. 27.-én a hosszház nyugati végének középtengelyében feltárt sírkamra környékéről, bolygatott rétegből előkerült padlótöredékekről: uo. 462-463. o., 38-39. k.; KOZÁK Károly 1967., 143., 7. j.; uő.: 1972. 163., 19. j.; uő.: 1973. 154., 11. j. A padlóelemek egy részét is tartalmazó raktári ládákon: „Evs.,Románkori székesegyház, 1966. IX. 23", ill. „Románkori székesegyház északi mellékhajójában lévő töredékek, márványok. 67. X és 1968." Továbbá: Kozák K.: Eger, várásatás. 1965. Ásatási napló. KÖH Tervtár, 25574. 16., VI. 2. „a B-2. szelvényben folyó munkák során egy egész és két fél, levél alakú fehérmárvány mozaikpadló töredéke, amely minden bizonnyal az Árpád-kori székesegyház padlójához tartozott" uő.: Eger, várásatás. Ásatási jelentés. 1970. KÖH Tervtár, 25579. IX. 8. 48^49. és Eger, várásatás 1971. KÖH Tervtár, 25580/1. VII. 15., 29.: „...székesegyház déli bejárata melletti szelvényben, szintsüllyesztéskor: fekete márvány mozaik padló db. 9,5 x 9,5 x 7,7cm... " 55 A forma, mint geometriai alakzat, körzőzéssel, két azonos sugarú, egymást szelő kör szeleteként jön létre. Közlésekben az ilyen padlószemek típusa levél-, szirom- és orsó- formaként egyaránt előfordul. 56 A klasszikus keretdíszítmény síkba metszett változata nem ismeretlen a XI-XIII. század kőfaragás emlékanyagában. Példaként említhető a székesfehérvári kőtár szarkofág-fedél töredéke: DERCSÉNYI Dezső 1943. 14. sz. 112., 78. k.; 1083 vagy későbbi datálással: Tóth Sándor: 1-25., PANNÓNIA REGIA, 87.; Vésett díszű, vörösmárvány zárókő díszítő korongok töredékei, a pilisi ciszterci apátság területéről 1200 körül: Takács Imre: IV-4. uo.: 238.; ill. további példaként: Ancona, székesegyház, Capella di Crocifissio rekesztő-tábláinak kertdísze SCHNEIDER Urlike 1981. Abb. 29-30. 151-156. A marmorarius Leonardo nevét is megörökítő felirattal 1189-re datált emlékek uo.: 156. 132