Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Fejezetek az Egri Képtár 1945 utáni történetéből

első komoly munkám volt a múzeumban, mely rendezés jelentős változásokat eredményezett a kiállított anyagban. A feladat megoldásában Lengyel László mű­vészettörténész volt segítségemre. A képtár nem csak tematikailag szorult felújí­tása, hanem korszerűsíteni kellett a világítást, a fűtést és a tűzvédelmet, a mozgás­érzékelő riasztórendszert, de fontosnak tartottuk a képek érintés- és lopásvédel­mének megoldását is. Rádiós riasztó rendszert építettünk ki. A termek 1976-ban kialakított rendszerén nem változtattunk, mégis több újonnan restaurált, nagymé­retű festmény elhelyezése érdekében a nagy termeket megosztó négy keresztpara­ván megépítését tartottuk szükségesnek. Ezzel megszűnt a kiállítás egymásba fű­ződő tereinek reprezentatív átláthatósága, és a biztonságos őrzés is megnehezült, mégis ez az installációs változtatás a kiállítási anyag tagolását logikusabbá tette. Nagy figyelmet fordítottunk a modern, tetszetős, a képek szempontjából kedve­zőbb isnstalláció megtervezésére. A korábbi, az 1981-ben modernnek számító sö­tétbarna falat és mennyezetet, valamint a fehéren világító paravánrendszert egy kevésbé kontrasztos, a teret tágító hidegebb, semlegesebb, színvilág váltotta fel. Az általunk csak „képtár-szürkének" nevezett zöldes, bársonyos mohaszürke fal előtt a paravánrendszer e színnek a világosabb változatával simul a falra, s a kép­aláírások is ezzel a színvilággal harmonizálnak. 9. kép. BRAUN, Adam (1748-1827): 10. kép. Magyarországi festő, 1700 k.: Női képmás Női képmás 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom