Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben

terjedt szokásnak eredményeként került Székely Bertalan Egri nők című festménye is a Magyar Nemzeti Múzeumba. A gyöngyösi születésű Vahot Imre (1820-1879) a „Hölgyfutár" című folyóirat szerkesztője volt, mely társadalmi, irodalmi és művészeti lapot elsősorban szintén a hölgyeknek ajánlotta. A lap valamennyi közölt képe hazai vonatkozású és hazai művész alkotása volt. Évente kétszer ajándék képet küldött előfizetőinek, melyből az egyik történeti témát dolgozott fel. E képek 1860-ban Magyar Történelmi Képcsarnok címen külön kötetben is megjelentek.

17 Az ilyen történelmi metszet és litográfia sorozatok már korábban is kedveltek voltak, főleg Johann Nepomug Geiger a magyar kora középkor jeles eseményeit feldolgozó művei szolgáltak nem csak eszmei, tematikus példaként, hanem sokszor kompozíciós mintaként is a képzetlenebb magyar festők számára. Vahotnak is szívügye volt a győztes egri ostrom. Értelmezése szerint ez a túlerőben lévő török csapatokkal szemben aratott győzelem „...az, mely a mohácsi gyászos hanyatlás után ismét legszebb fényben, teljes glóriában mutatja fel a magyar történelem vitézségét... ". Véleménye egybe csengett Pauler Gyula történeti értekezésével, miszerint: „ annyiszor hányták föl botlásainkat, mért ne hallanók ismételve a tettet, melyek erényeinkről szólnak, és a múltból tanulságot nyújtanak jelenre, jövőre ? Eger ostroma megmutatta, mit tehet, mit kell tennie a magyarnak, midőn legszentebb értékei forognak kockán... "

18 Vahot Imrét az egri védők hősiessége már korábban, 1854-ben is foglalkoztatta. Ekkor kérte meg az abádszalóki születésű, Egerben is sokat dolgozó Kovács Mihály (1818-1892) festőművészt, hogy az Egerről szóló honismereti füzetébe készítse el Dobó István ideálképmását.

19 A Bécsben tartózkodó Kovács Tarkányi Bélához írt leveleiből kitűnik, hogy az eddigi kutatások szerint feltételezett Dobó festmény nem feltétlenül létezett, hanem Kovács Dobója eredetileg is ehhez a helyismereti füzethez készült. Kovács nem nagy örömmel vállalta a feladatot. „.. .meg most egy hetet Vahot Imrére pocsékoltam és csak két Dobót csináltam neki, az egyik még nincs is készen, egy a ' sírköve, másik mint várkapitány... "

20 Pár nappal későbbi levelében pedig arról értesíti barátját, hogy az: „Arcz-képedet leküldtem Vahot Imrének 2 Dobóval. 1-et mint Eger Várparancsnoka 2-dik Dobó sírköve, azon I I formátumba alkalmazva. Imre szerette volna hogy egész jelenetet rajzoltam volna az elsőhöz a min 4 napot dolgoztam. Csak mutasd egy ujjadat, az egész kezedet kívánja... "

21 17 VIZKELETI - VAHOT I860., mely kötetben a Vizkeleti által készített Egervár hősi megvédése is benne volt. 18 Történelem 2000.555. PAULER Gyula: Eger ostroma Vasárnapi Újság 7. (1860) 334-335. 19 KUBINYI Ferenc - VAHOT Imre 1854. 20 Kovács Mihály levele Tarkányi Bélához Ápril (M 1854. 21 Kovács Mihály levele Tarkányi Bélához 1854. április 16.? 291