Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Löffler Erzsébet: Egyházi gyűjtemények és múzeumok Heves megyében

га (199, 3 fm), az Egri Káptalan Magán-és Gazdasági Levéltára (74, 5 fm), és az egri Szeminárium Gazdasági Levéltára (5,3 fm) letéti szerződés alapján a Heves Megyei Levéltárban van elhelyezve. A levéltárban érthető módon elenyé­sző a Mohács előtti iratok száma. Az általunk őrzött anyag két gyűjteményi egy­ségből áll, ezek az Archívum Vetus és az Archivum Novum. Ezek együttes ter­jedelme 730 fm. Az Egri Főegyházmegyében nem új keletű a múzeumügy gondolata. Noha a jelenlegi múzeumnak nem jogelődje, mégsem térhetünk ki az elől, hogy röviden méltányoljuk ezen a téren Pyrker érsek és Bartakovics Béla érsek tevékenységét. Mivel Pyrker érsek képtára több más, itt elhangzó előadás tárgya, csak utalunk rá, hogy az a képgyűjtemény, melyet a nagylelkű érsek 1836-ban a létesítendő Nem­zeti Múzeumnak ajándékozott, ma is a Szépművészeti Múzeum egyik jelentős gyűjteményi egysége. Mindenképpen említést érdemel az a körülmény is, hogy a képtár anyaga hosszabb időn keresztül az érseki palota déli szárnyában, az e cél­ra kialakított épületrészben volt elhelyezve 1845-ig. Mivel Egerben vagyunk, tisz­táznunk kell egy - a köztudatba nagyon mélyen beivódott, s a valóságnak nem megfelelő - tévhitet. Az a szóbeszéd ugyanis, hogy Pyrker érsek azért adomá­nyozta képtárát a Nemzeti Múzeumnak, mert Eger városa nem mutatott hajlandó­ságot vállalni az intézmény működtetésének költségeit, nélkülöz minden alapot. Minden valószínűséggel az történt, hogy amikor az 1836 májusában berekesztett, 4 éve tartó országgyűlés egyik utolsó ülésén a rendek ötszáz ezer forintot szavaz­tak meg a létesítendő Nemzeti Múzeum számára, a lelkesült hangulatban az érsek élt azzal a lehetőséggel, hogy ő is tehet valamit a haza javára, és 192 darabból ál­ló odaajándékozott képtárával a Nemzeti Múzeum első gyűjteményének alapjait vetheti meg. Valljuk be, nem volt megvetendő adomány. 11 Pyrker érsek gyűjteményén kívül valószínűleg pezsdítőleg hatott az egri múzeumügy úttörőire, mindenek előtt Bartakovics Bélára az a körülmény, hogy 1868-ban a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága Egerben tartott közgyűlésén született meg a magyar műemlékvédelem gondolata. 12 A múzeum alapítása nem köthető pontos dátumhoz. Már az 1860-as években a Líceum épü­letében volt elhelyezve az Eszterházy Károly püspök hagyatékából származó éremgyűjtemény. 13 Az egykori líceumi múzeum alapját Aszalay László kano­nok képgyűjteménye képezte (1872), mintegy másfélszáz képpel. Nagyobb mennyiségű műtárgyat jelentett Bartakovics érsek unokaöccsének, Bartakovics Flórisnak a képtára is. Ez 50 db. régi festményt jelentett. 14 Utódai követték pél­dáját és hasonló áldozatkészséget tanúsítottak. Mindez éppen 130 évvel ezelőtt 11 F: LUDÁNYI Gabriella 65. 12 Eger, Tarkányi Béla u. sz. alatt márványtábla őrzi az esemény emlékét. 13 KISS Péter 1986. 165. 14 F. LUDÁNYI Gabriella 1972. 66-67. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom