Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Fejezetek az Egri Képtár 1945 utáni történetéből

lenítette magát. A firenzei Pitti-képtárban lévő hasonló tárgyú festménye is egy időben Giorgione nevét viselte." A hivatott vélemények egyike, amelyre Szmrecsányi utalt, feltételezhetően Lionello Venturi Giorgione kutatótól származ­hat. „Az itteni képtárban lévő Faun és nimfa - írta Szmrecsányi még az eső ki­adás előszavában - kétséget kizáróan Giorgione körébe esik. Ha lehet majd fény­képi felvételeket készíteni s a legismertebb Giorgione-kutatóknak, Venturinak, Justinak, s másoknak megküldeni, talán sikerülni fog az érdekes problémát megfej­teni... ". Szmrecsányi ezen kutatása, valamint Jan Martens de Jonge Lovassági üt­közetének, illetve Gerevich Tiborral való konzultálása után Carlo Maratta Napke­leti Bölcsek imádása című képének az attribuálása a mai napig helytállónak mutatkozott. 5 2. kép. MARATTA, Carlo (1625-1713) műhelye: A három királyok imádása 5 SZMRECSÁNYI Miklós 1931.12. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom