Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Fejezetek az Egri Képtár 1945 utáni történetéből

H. Szilasi Ágota FEJEZETEK AZ EGRI KÉPTÁR 1945 UTÁNI TÖRTÉNETÉBŐL Ha az Egri Képtár második világháború utáni történetét szeretnénk felvázolni, legelőször is a XIX. század végén alapított Egri Érseki Líceumi Múzeum és Képtár történetének utolsó éveivel kell foglalkoznunk. Hogy megértsük miért, egy 1950-ben keltezett miniszteri határozatot és a hozzá tartozó levelezést kell elolvasnunk. Majd a további ötven év jelentős történéseit a kiállításhoz megjelent katalógusok, illetve a múzeum képzőművészeti adattárát böngészve érthetjük meg. Sokak számár ezek az események megélt emlékek, ám lassan történelemmé válnak. Ma a Dobó István Vármúzeumban lévő Egri Képtárban kiállított művek nagy része, illetve a raktári anyag jelentős része a Bartakovics Béla (1791-1873) egri érsek által 1872-ben alapított, majd elsősorban egyházi személyiségek által gyarapított gyűjteményből, illetve Kovács Mihály (1818-1892) abádszalóki születésű festőművész hagyatékából származik.

1 Ez az Érseki Líceumi Múzeum és Képtár volt a város első és anyagában legszámottevőbb múzeuma, amelyet fennállása alatt a látogatók tízezrei tekintettek meg. Szmrecsányi Miklós (1854-1936) művészeti író munkássága nyomán pedig a két világháború között az ország legjelentősebb vidéki múzeumává vált, aki 1920-ban kezdte el azt a közel egy évtizedig tartó tudományos munkát, amelynek során a múzeum teljes anyaga feldolgozásra és átrendezésre került. E munka során Szmrecsányi Beer Józsefnek,

2 a Szépművészeti Múzeum konzervátorának segítségével a múzeum képzőművészeti gyűjteményének számos darabjáról állapította meg alkotója kilétét, s csoportosította őket „művészettörténeti alapon, korok szerint", valamint ezen kutatásira építve újjárendezte a kiállítást. Általában a hagyományos leltárkönyvi meghatározásokat alkalmazta, néha azonban egy-egy képpel kapcsolatban maga is állást foglalt, mely megállapításai, sejtései azóta számos esetben helyesnek bizonyultak. Szmrecsányi az alapítás óta fennmaradt, a múzeum történetére vonatkozó iratokat is egybe gyűjtötte, kronológiai alapon rendezte, s ezen irattár iktatókönyvét is elkészítette.

3 A képtár, a kőtár és a 1 Kovács Mihály képgyűjteményére vonatkozó iratok: Érseki Irattár: 1982. évi 4915 és 1983. évi 1372. szám alatt található. 2 SZMRECSÁNYI Miklós 1931.11., a tárgymutató 1920-as eló'szavában. 3 Egri Érseki Gyűjteményi Központ Levéltára Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2002. 45