Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bakó Zsuzsanna: Egy „nemzeti toposz” születése. Gondolatok Székely Bertalan Egri Nők című képe kapcsán

7. kép. Ifjúkori Napló, Egri nők, 1961 8. kép. Ifjúkori Napló, Egri nők, (vázlat) 1961. november (vázlat) szerepel a kiállításon is. Az egyiken a kosarat tartó nőalak alatt megtalálható a haldokló férjét tartó nőalak is, szinte pieta szerű megoldással. (7. kép) A másik szépia rajzon a központi nőalak egyik kezében kard van, a másik kezével haldokló férjét tartja, és mellette találjuk a korábbi vázlatokon központi helyen szereplő kővel teli kosarat tartó nőalakot, vagyis a két nő helyet cserélt és ezt a megoldást látjuk viszont a végleges változaton is. (8. kép) Úgy tűnik tehát, hogy a kész képen Székely - igaz, hosszú fontolgatás után - Piloty tanácsát is szem előtt tartotta és a kardot rántó és előre lépő nőt tette a központi helyre. 1861-el megszakadni látszik az Egri nők-kel kapcsolatos vázlatsorozat. A következő két esztendőben egyáltalán nem találunk szépia, illetve rajz vázlatot, amelyek a kompozíció kiérlelését célozták. Úgy tűnik, 186l-re kialakult a végleges elképzelése a központi nőalakot illetően, s az 1864-ből származó szépiarajz, illetve az 1866-67-ben keletkezett ceruzarajz már kiforrott, kiérlelt szerkezetet mutat. A vázlatok 1861 utáni megritkulása azonban arra is következtetni enged, hogy Székely figyelmét ekkor már más munka kötötte le. 1862-64 között intenzíven dolgozik Mohácsi vész с munkáján, amelyre pártfogója, Eötvös József anyagi támogatót is szerez Fuchs Gusztáv személyében. Valószínűnek látszik tehát, Székely harmadik nagyszabású történelmi képe az Egri nők lett volna, de ezt abba hagyta vagy átmenetileg felfüggesztette a Mohácsi vész miatt. Az Egri nők terve azonban változatlanul foglalkoztatta, amint ezt a fenti két vázlat keletkezése, valamint több olaj vázlat is bizonyítja. Az olajvázlatok mindegyike azt mutatja, hogy kialakult 317