Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bakó Zsuzsanna: Egy „nemzeti toposz” születése. Gondolatok Székely Bertalan Egri Nők című képe kapcsán

mű munkáját. Valószínűleg ismerte Horváth Mihály A magyarok története rövid előadásban című, először 1847-ben megjelent művét is. Az Ungarischer Lloyd című lap, a kép bemutatásakor meg is jegyzi, hogy milyen nagy a hasonlóság a leírás és a kép két nőalakja, a kosarat tartó és a kardot rántó figura között.

6 Székely azonban - mint művészeti írásaiból ez kitűnik - sokkal töprengőbb, meditativabb alkat volt annál, semhogy pusztán egy történelmi mű leírása befolyásolhatta volna. Az első vázlattól a végleges műig hosszú út vezetett, s mint a vázlatokon végigkövethető, a végleges kompozíció kialakulásában számos más tényező is közrejátszhatott, így akadémiai tanulmányai - művésztársai, tanárai hatása -, de talán mindennél jobban a mondanivaló minél tökéletesebb kifejezésének szándéka. Székely festői gyakorlatából ismert, hogy minden képét hosszas előtanulmány, számos kompozíciós és színvázlat, rajz és olajtanulmány előzött meg. Az első képi ötlet és a végleges változat között néha tíz, olykor húsz év is eltelt. Az Egri nők első vázlatát 1856-ban készítette, ez önálló grafikai lap, a kiállításon is szerepel.

7 (2. kép) Székely, betegsége miatt megszakítva bécsi tanulmányait, ekkor Brassóban tartózkodott, ahol megpróbálta magát rajzórák adásából fenntartani és ekkor festi meg egy brassói gyógyszertár számára Asklépiosz és a párkák с cégérképét.

8 Az Egri nők első kis vázlata tehát itt készül, érdekessége a fekvő formátum, amely egészen 1860-ig végigkövethető a vázlatokon. Különösen szembetűnő a nőalak erőteljes, dühös mozdulata, felemelt bal keze, amelyben egy követ készül éppen a támadókra dobni, mögötte egy összerogyó női alak körvonala látszik. A követ hajító női alakot csak erőteljes mozdulata emeli ki a többiek közül. Egy évvel később, 1857-ben készül a következő rajz.

9 Székely ekkor már Nagyszebenben tartózkodik. A kis rajz a művész ifjúkori naplójának második oldalán található. A naplót Székely 1856-1862 között használta feljegyzései számára, de bőségesen találunk bennük rajzokat, melyek részben később ismertté vált képek tervei, részben meg nem valósult képtervek. A kutatás szempontjából a napló rendkívül fontos, mivel 1860-ig, azaz müncheni tanulmányainak elkezdéséig, tartalmazza minden történelmi képének korai rajzi ötletét, bizonyítva ezzel a művész önállóságát. Az 1857-ben készült rajzocska fekvő formátumú és bár a nőalak középen némileg elkülönül, igazi kiemelés még itt sincs. Ugyanez vonatkozik az ifjúkori napló másik rajzára, amely 1858-ban készült szintén Nagyszebenben és egy egységes, sokalakos csatajelentet ábrázol.

10 Ugyanez a koncepciója az egy évvel később, 1859-ben már Münchenben keletkezett rajznak, amely az előzőkhöz hasonlóan tartja a fekvő formátumot, viszont a központi nőalak szinte teljesen hiány6 BAKÓ Zsuzsa 1999.350. 7 MNG 1917-351. papír, ceruza 229x370 mm J.j.l.: Egri nők 856.szept.10

. 8 BAKÓ Zsuzsa 1999.349. 9 Ifjúkori Napló MNG Graf.o. 1915-1760.2. 10 Ifjúkori Napló MNG Graf.o. 1915-1760.293. Felirata: Erlauer Weiben 1858. Winter, Szeben. 313