Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bakó Zsuzsanna: Egy „nemzeti toposz” születése. Gondolatok Székely Bertalan Egri Nők című képe kapcsán

művet foglalt magába és pontosan milyen koncepció alapján készült. Történelmi festményeinek áttekintése azonban ad némi útmutatást ezekre nézve is. Székely hét. történelmi képet festett 1859-1885 között, s egy kivétellel - V. László és Czillei - mindegyik függetlenségi harcaink idejéből meríti témáját. Vehetjük tehát úgy is, hogy Székelynek sikerült megvalósítania nemzeti eposzát, amely egészen 1867-ig, a Kiegyezés megkötéséig illeszkedett az erősödő nemzet-állam hatalmipolitikai koncepciójába. Ez a nemzetfogalom éppen a század közepétől kezdve megy át egy jelentős változáson, miszerint a korábban az államot kizárólag a nemességgel azonosító történelemszemlélet liberalizálódik, elsősorban a pozitivista történettudomány terjedésének következtében. Az új értelmezésben a nemzet érzelmi kapcsolatokkal összekötött emberek közössége. Székely Bertalan ezt „nemzeti érzületnek" nevezi és ezt tartja a nemzeti művészet alapjának. Ez a nemzeti érzelem az összetartó ereje a képein látott közösségeknek is - ezért haltak meg a mohácsi csatában II. Lajos király és katonái, ezért áldozták fel életüket Szigetvárnál Zrínyi vitézei és ez adott erőt az egri vár hősi védőinek is. Székely történelmi képeit vizsgálva még egy jellegzetesség tűnik elő. A hét történelmi képe közül öt a török elleni harcainkat eleveníti fel és a Kuun Kocsárdnak írott levelében is a három említett kép - Dobozi, Egri nők, Zrínyi - e témakörhöz kapcsolódik. Tudjuk, hogy Székely számára nagyon fontos volt a témaválasztás. Erre utalnak a történelmi festészettel kapcsolatos gondolatai, melyekben a témaválasztásra vonatkozó dilemmáit fogalmazza meg: „...kevesek a tárgyak, melyeknek a világtörténelemre befolyásuk volt, - és ...mint a festészet által jelképezhetők. "

4 Székely tehát olyan témát keresett, amely egy többrétegű szimbólumrendszer hordozására is alkalmas, s ezt meg is találta a török ellenes függetlenségi harcainkkal kapcsolatos eseményekben. A törökök támadásaival szemben ugyanis a haza védelme nemcsak az ország, hanem minden ott élő nép, - vagyis egy széles közösség - érdekében hozott áldozatvállalás, lévén az ellenség pogány. A harc tehát a fentiek mellett egyszer s mindenkor a kereszténységért, a keresztény Európáért is folyt. így általános emberi, egyetemes gondolatok tolmácsolását is lehetővé tette. Székely véleménye szerint ugyanis: „Ha megfelel (a nemzeti művészet B. Zs.) a nemzeti aspirációnak, akkor egyszersmind az általános emberinek is megfelel, mert ...az általános emberi nem egyéb, mint minden nemzeti érzületfélék magasabb szárnyalásának kollektívuma. "

5 E gondolatokat, összes történelmi képe közül a legtömörebben az Egri nők с képén fogalmazza meg. (1. kép) A festmény történelmi képsorozatának negyedik darabja a II. Lajos holttestének feltalálása (1860), a Dobozi és hitvese (1861) és a Mohácsi vész (1862) után. A kép végleges változata 1867-ben készült el és szű4 Ifjúkori Napló MNG. 1915-1760.139. 5 SZÉKELY Bertalan - MAKSAY Zoltán 1962.165. 311