Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben

olaszbástyas rendszerű várat. Az 1617-ben megjelent, az antwerpeni születésű Georg Houfnagel által készített metszet azonban a török kori vár ma ismert leg­pontosabb déli nézetű képi megjelenítése. A metszethez készült felmérés valószí­nűleg a két ostrom között történt, talán a csonka templomtoronyra felírt évben, 1588-ban. 4 Ezek az ábrázolások nem magyarországi művekben és nem magyar mesterek műveként jelentek meg egészen a XIX. századig, amikor a veduta-szerű ábrázolások váltak népszerűvé, s melyek már jóval pontosabbak voltak. Ezek azonban már nem elsősorban a vár történeti jelentőségét emelték témájukká, ha­nem inkább Eger városának fejlődését dokumentálták. A témával először az egész történeti Magyarországra kiterjedő vedutagyűj­temény foglalkozott 1880-ban, elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárá­ban meglévő forrásmunkák alapján. 5 Az Egerre vonatkozó metszetábrázolások leg­teljesebb gyűjteményét azonban alapos kutatómunkát követően Barcsay Amant Zol­tán adta közre 1938-ban. 6 Szerette volna, ha munkája az 1687. december 17-i visszafoglalás 350 éves évfordulójára elkészül. Sajnos azonban elhúzódott a mű ki­adása, mely késlekedésnek szerencsére az lett az eredménye, hogy még teljesebb ké­pet tudott nyújtani az egri ábrázolásokból. »... várakozáson felüli nagy, mondhatnám egész Európára szerteágazó anyag azt bizonyítja, hogy Eger jelentőségét és szerepét a város nagy történelmi korszakában (a XVI-XVII. század) és Európa majdnem va­lamennyi művelt országa kellőleg méltányolta és elismerte. " - írta bevezetőjében. A vár ábrázolásait Barcsay után Rózsa György 7 gyűjtötte össze újabb szemlé­letű munkájában, és adta közre a Heves megye műemlékeit feldolgozó kötetben, így e téma további boncolgatását be is fejezném. A nyomtatott könyvek metszetábrázolásai mellett a török harcokat felidéző kép­zőművészeti alkotásoknak nagy divatja volt a hódoltsági területeken kívül épült ma­gyar főúri kastélyokban is, ahol külföldi mesterek által készített freskókon, dísztárgya­kon jelentek meg a kor eseményeit. (Nádasdy Ferenc - sárvári kastélya, vagy Eszter­házy Pál által készíttetett, a vezekényi csatát ábrázoló ezüst-aranyozott dísztál, vagy éppen a költő Zrínyi Miklós udvarában.) Ezt követően a barokk egyházi művészet té­mái között is gyakran találkozunk a török időket bemutató képekkel. 8 Sokáig a Hu­nyadiak kora, a török ellen határainkon kívül vívott győztes ütközetek dicsőségére va­ló visszaemlékezés éltette a nemzeti tudatot a történetírók és az irodalmi feldolgozá­sok nyomán készült képzőművészeti alkotásokban. Ez a tendencia azonban 1848 után 4 Ez a déli nézet tűnik fel a Bakó Ferenc által Londonban megtalált vedután is. BAKÓ Ferenc 1977.74. 5 RUBICSZs. 1880. 6 BARCSAY AMANT Zoltán 1938. A kézikönyvnek is nevezhető művet sajnos nagyon rossz, nehe­zen használható rendszerben építette fel. 7 RÓZSA György 1972.11.39-57. 8 RÓZSA György 1959/4.279-280.; GALAVICS Géza 1986. 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom