Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Berecz Mátyás: Az egri vár történeti kutatása
Török oldalról kiemelkedő Dselálzáde Musztafa krónikája, mely a korabeli török munkákra jellemző sajátos, túlzó hangvételben ismerteti az 1552-es hadjáratot és az egri ostromot 7 . Az egri nők hősiességéről már Tinódi is említést tesz, de a korabeli Európa egyik leghíresebb historiográfusa, Ortelius az 1396 és 1607 közötti magyar-török háborúkról szóló krónikájában 8 a diadal női hőseiből - a róluk közszájon forgó történeteket fölhasználva - valóságos mitikus alakokat formált, alapot adva a máig élő legendának. Eger 1596-ban kerül ismét az érdeklődés homlokterébe. A szerencsétlen kimenetelű ostrom legmegbízhatóbb egykorú feldolgozása Szamosközy István krónikája 9 . A szerző jól értesült az ostrom minden fázisáról, az egri vár Baldigaraépítette folyosóiról, kazamatáiról 10 . A hódoltságkori Eger történetéhez nélkülözhetetlen forrásanyagként tartják számon a török geográfus és történetíró, Evlija Cselebi munkáját 11 , aki személyes tapasztalatai alapján részletes leírást ad a korabeli város életéről. Míg a XVI-XVII. század folyamán minden jelentősebb Magyarországgal foglakozó hazai és külhoni történeti, illetve geográfiai munka 12 említi Egert - leginkább az 1552-es, vagy az 1596-os ostrom kapcsán -, a török kiűzését követően viszont az egri események hosszú időre feledésbe merültek. A XVIII. század embere szemében a vár falai csak idejét múlt omladékoknak tűntek, amelyek nemcsak a fejlődés útjában álltak, hanem a század végén bekövetkező rendszeres omlásaikkal a város polgárainak életét és vagyonát veszélyeztették. A vár 1783-tól ismét püspöki birtok. Eszterházy Károly, a felvilágosult egyházfő, különösebb aggályok nélkül bontatja el a feleslegessé vált romosodó falakat és épületeket. A vár történeti értékét csak a reformkor nemzedéke fedezi fel újra. A nemzeti fellendülés romantikája számára Eger történelmi múltja hálás témát jelentett. Gorové László 13 és Teleki József az 1820-as években publikált tanulmányaikban elsőként fordultak a történész érdeklődésével Eger emlékei felé. 7 KISS Gábor 1984. 147-149. 8 ORTELIUS, Hieronymus: Der Ungarischen Kriegs-Empörungen historische Beschreibung. Frankfurt am Main, 1665. 87. 9 SZAMOSKÖZI István történeti maradványai. Kiad.: Szilágyi Sándor és Pethő Béla. MTA. Tört. Tár. 1889. 474. 10 PATAKI (János) Vidor 1965. 13. 11 EVLIJA Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664—1666. II. k. Budapest, 1908. 12 BRAUN, Georg - HOHENBERG, Franz: Civitates orbis terrarum. I-VI. Köln, 1572-1617. Egert a VI. kötetben találjuk. A mű elsősorban metszeteken és rövid hozzáfűzött leírásokban mutatja be az egyes városokat. A képi feldolgozás szempontjából fontos még: DILLICH (Dilich), Wilhelm: Ungarische Chronica. Darinnen ordentliche, eigentliche und kurze beschreibung des Ober und Nider-Ungern, sampt seinen Landtafeln und vieler fürnehmer Festungen und Stedte abriss ... Kassel, 1600. Eger vonatkozásában Zsámboki és Istvánffy munkáit használja fel ZEILER, Martinus Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn címmel 1664-ben Lipcsében megjelent műve. 13 GOROVÉ László: Eger városának történetei. Tudományos Gyűjtemény. Pest, 1826-1828. 276
