Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Berecz Mátyás: Az egri vár történeti kutatása
Berecz Mátyás AZ EGRI VÁR TÖRTÉNETI KUTATÁSA Egerre vonatkozóan már a középkori krónikairodalomban is találunk utalásokat 1 , azonban a téma történettudományos feldolgozása Tinódi Sebestyénnel kezdődik. Az 1554-ben Kolozsvárott megjelent ,JKrónika" című munkája irodalmi és zenetörténeti értékein túl elsőrendű kortörténeti dokumentumnak számít. Tárgyszerűségében és alaposságában a modem történetírást megközeKtő munka az 1540 és 1553 közötti időszak legfontosabb hazai eseményeit foglalja össze. A kötet két legismertebb éneke 2 Eger 1552-es ostromát örökíti meg. Tudjuk, hogy Tinódi a mai riporterekhez hasonlóan néhány héttel, vagy néhány nappal az ostromot követően már Egerben volt, és első kézből gyűjtötte az anyagot, hogy az akkori közvélemény az ostrom eseményeivel, szereplőivel, helyszínével minél részletesebben megismerkedhessen. A „Krónika" egy másik, kevéssé ismert éneke az egri vár, ostromot megelőző, úgynevezett Perényi-korszakával foglalkozik, amely a „Varkucs Tamás idejébe lőtt csaták Egörből" címet kapta 3 . Tinódi mellett a kor nemzetközileg is elismert hazai humanista tudósának, Zsámboki Jánosnak (latin nevén Johannes Sambucusnak) is oroszlánrésze volt abban, hogy az egri diadal a maga korában nagy hazai és európai nyilvánosságot kapott. A magyarul nem értő Ferdinánd király számára 1553-ban Zsámboki fordította le latin prózára Tinódi énekét 4 , majd Bonfini történeti munkájának 5 függelékeként némileg átdolgozva közzé is tette. Azonban Tinódi jelentőségét mutatja, hogy a Zsámbokit követő kortárs magyar történetírók is ő az históriás énekét írták át Eger ostromáról 6 . 1 Képes Krónika - Hasonmás kiadás. (Fordította: Bellus Ibolya). Békéscsaba, 1987. 172. Imre király „Teste az agriai templomban nyugszik. 2 TINÓDI Sebestyén 1984. „Eger viadaljáról való ének" 221-290., „Egri históriának summája" 291-310. 3 TINÓDI Sebestyén 1984. 477^90. 4 SŐTÉR István 1964. 292-293. 5 BONFINI, Anton: História Pannonica. Auctore: Joanne Sambuco. Coloniae Agrippinae. MDCLXXXX. Reram ad Agriam. 580-589. A művet először 1568-ban Bázelben adták ki. A fentebb megjelölt kiadás egy példánya az egri Főegyházmegyei Könyvtár gyűjteményében található (FJ. IV. 25.). 6 ISTHVANFI, Nicolai: Historiarum de Rebus Ungaricis 1490-1606. Coloniae Agrippinae. MDCXXII. 207-215. A Főegyházmegyei Könyvtár gyűjteményében (HK. 1057. szám alatt) megtalálható. FORGÁCH Ferenc: De statu rei publicae Hungaricae Ferdinando, Johanne, Maximiliano regibus ac Johanne secundo principe Transsylvaniáé comentarii. Kiad.: Majer Fidél. 1866. HELTAI Gáspár Magyar krónikája. Kiad.: Toldy Ferenc. 1854. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2002. 275
