Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Fodor László: Régészeti ásatások szerepe a várkultuszban

gyeimét. Későbbi kutatóink közül többen gondolták tevékenységét játékos és bolondos időtöltésnek, kalandorkodásnak, mint esetleg szakmai segítségnek. Ma azonban már tudjuk, hogy az eredményei nem voltak hamisak, csak kalandosak és jómagam szakmai véleménye is az, hogy lejegyzéseit lépésről-lépésre ellenőrizve, újra kellene gondolnunk értékes felvetéseit. 1925 nyarán egy új kezdeményezés indult meg a városban, melynek során egri tanárok, egyházi személyek, hivatalnokok, diákok, katonák és munkások kapcsolódtak be a vár első jelentősebb feltárási munkáiba. A kutató és feltáró munka lelkes szakmai irányítója volt Pataki János Vidor ciszter gimnáziumi tanár. Mellette meghatározó és főként szervező és bonyolító szerepet vállalt Lénáit János a kereskedelmi középiskola történelem- földrajz szakos tanára, és Pálosi Ervin a reál-gimnázium tanára. 1926-ban Pálosi Ervin kezdeményezésére megalakul az Egri Várásatási Bizottság. A fentieken kívül még tagja volt Hevesi Sándor építészmérnök, valamint Ignácz Sándor, aki maga is földmunkásként, majd azok irányítójaként dolgozott. A sajtón keresztül tudatták elhatározásukat, hogy városi támogatással megindítják elsősorban a kazamaták kutatását, ami kiterjedt a vár más területére is. 1. kép. Pataki Vidor felmérése a székesegyházról. 243