Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Pozder Péter: A vár Eger város imázsában

Pozder Péter A VÁR EGER VÁROS IMÁZSÁBAN Előzmények Az imázs-kutatás alapjainak lerakói az angolszász behaviorista földrajz képviselői. A tér képzetének fogalmára LYNCH, K. (1960) az „image", GOULD, RR. (1966) „mental map", HORTON, RE. és REYNOLDS, D.R. (1971) a „cognitive image" kifejezést alkotta meg. A kutatások a többirányú megközelítések és módszerek miatt igen eltérő eredményeket hoztak. Ezt megerősíti az a tény is, hogy még a XXI. század elején is csak igen keveset tudunk az ember egyénileg alkotott térképzetéről. Magyarországon eddig városimázzsal, mentális térképek vizsgálatával CSÉFALVAY Z.-FISCHER, W. (1990) SZAKÁL GY. (1993) TÍMÁR J. (1994), KISS J.-BAJMÓCZI P. (1996), foglalkozott. E kísérletek Magyarországról és egyes magyarországi városokról készített várostérképek rajzol tatásával, azok tudati képének vizsgálatára irányultak. POZDER P. (2000) kísérletet tett Eger város mentális térképének a komplex szenzibilitás szintjén való meghatározására, valamint Eger város belvárosi lakosságának városimázsát tárta fel. POZDER P. (2001) Cél, módszer Egy város imázsának megrajzolása igen összetett feladat. Több szinten lehet és kell megközelíteni az imázst. Pl. vizuális-, térképzet-, fogalom-, szimbólumok-, és a komplex szenzibilitás szintjén. 1998-99-ben Eger belvárosában élő 100 lakótól kérdőíves interjú segítségével információkat gyűjtöttünk az ő városimázsuk összetevőinek meghatározása végett. Ezzel párhuzamosan 100 Egerbe érkező magyarországi és 100 angol nyelvű turistával is megtettük ezt. Az egriek viszonylatában a szociológiai szempontú imázs (társadalmi helyzet, életkor, nem, etnikum, stb.) helyett a területi szempontú imázs, jelen esetben egy adott városnegyed lakóinak imázsának megrajzolásához végeztük el az adatgyűjtést. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2002. 227