Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Löffler Erzsébet: Az egyház és az egri vár kultusza

Sándor tesz róla említést, hogy augusztus 20-án több helyen is feketében mentek a misére. Az Egri Katolikus Tudósító 1931. szeptemberében az alábbiakban számolt be a várbeli körmenetről: „Délután négy órakor a főszékesegyházból Ridárics Imre prelátus, prépost-kanonok vezetése alatt hatalmas körmenet indult szép rendben az egri várba. Elől mentek a vitézek és hadirokkantak, zászlójuk alatt. A hatalmas embertömeg az egész vár területét ellepte. A kálvária harmadik stációjánál felállított szószékről Nóvák Sándor apát-kanonok plébános tartott magasztos, költői gondolatokban gazdag ünnepi beszédet. (Ez korábban a Szent István szobornál volt, de ebben az időben ott folytak már az 1925-ben kezdődött ásatási munkák) Rövid ima után a körmenet szép rendben a főszékesegyházba tért vissza Te Deumra. " Ez a ritkaságszámba menő körmeneti szokás minden valószínűség szerint leképezése volt azoknak a körmeneteknek, melyeket Szent István ünnepén a budai várban tartottak 1687-től. 1686-ban ugyanis Buda szeptember 2i fölszabadulásának ünnepét XI. Ince pápa fölvette a római misekönyvbe, mint Szent István és Szent Adalbert ünnepét. így a két ünnep, aug. 20-a és szept. 2-a összekapcsolódott, mindkettőt fényes körmenettel ünnepelték meg.

18 Logikus volt, hogy Pyrker a török elleni küzdelmeknek talán leghíresebb színhelyét, Eger várát hasonló pompával kívánta híressé tenni. Pataki Vidor, a késői rendtárs így emlékezett meg Pyrker érsek várral kapcsolatos tevékenységéről: „Pyrker János Lászlóval, az egykori ciszterci apáttal kezdődik az egri romok megbecsülése. Az ő költői lelke más tekintetben is kiemelkedik a Széchenyi által annyira ostorozott maradi gondolkodásból. A vár vigasztalan romhalmaza az ő kezétől kapja az első szépítést. "

19 18 BÁLINT Sándor 1977. II. 217. 19 PATAKI Vidor 1934. 59 221