Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bitskey István: Az egri vár diadala a XVI–XVII. századi irodalomban

munikációs teret, amelyben eszmék formálódása indult meg, nézetek kristályosodtak ki, vélekedések csaphattak össze vagy éppen békülhettek meg egymással, kialakítva így egyfajta consensus communis lehetőségét. Eger esetében szerencsés módon kapcsolódott egybe a. factum és a verbum, a natura és a copia verborum, a történeti esemény és annak irodalmi megjelenítése (az ars), így válhatott ez a hely és az 1552-es esztendő jelképpé, példázattá, a patrióta öntudat méltán elismert kultikus forrásvidékévé. IRODALOM BITAY Ilona 1979 Christian Schesaeus irodalmi munkásságának magyar vonatkozásai. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. Bukarest. BITSKEY Isván 1997 Balassi Bálint egri éveiről. AGRIA XXXIII. Eger. 627-635. 1998 „Én mast szóllok csak vitézlő dolgokról" (A nemzeti sors toposzai Tinódi históriás énekeiben). In: Studia Litteraria. Debrecen. CSABAI Mátyás 1555 Encomium servatae Agriae anno MDLII. Colosvarini, 1555. A szöveget kiadta Bodola Gyula: Dobó István a magyar költészetben. Kolozsvár. 1908. 69-87. RMNy 126. HOPP Lajos 1992 Az „antemurale" és „conformitas" humanista eszméje a magyar-lengyel hagyományban. Budapest. (Humanizmus és reformáció 19). IMRE Mihály 1997 „A kereszténység védőbástyája (Egy irodalmi toposz XVI. századi változatai). In: Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században. Szerk. Petercsák Tivadar. 217-232. (Studia Agriensia 17.) IMRE Mihály (szerk.) 2000 Retorikák és reformáció korából. Debrecen. 455-456. (Csokonai Universitas Könyvtár, Források 5.) KILIÁN István 1974 Törökverő magyarok az iskoladrámákban. Az Egri Múzeum Évkönyve XI-XII. Eger. 171-192. RAPAICS Rajmund (sajtó alá rend.) 1894 Pázmány Péter Összes Művei I. Budapest 197