Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bitskey István: Az egri vár diadala a XVI–XVII. századi irodalomban

Magyarországot e toposz jegyében dicsőítették a humanisták, ez volt az európai közvélemény által Hungáriára osztott szerep, s ezt propagálta Tinódi is a maga szerényebb eszközeivel, hazai deákos műveltségével, akadozó rímtechnikájával, de szépen hangzó melódiáival, s tette ezt korátsem csekély hatással.

3 Akár ars poeticáidként is értelmezhetők a Ferdinánd királynak címzett ajánlás szavai, melyek szerint a törökellenes küzdelemnek „ ritmus szerint magyar nyelvön énökbe szép nótákval... szörzése" nemes feladat, mert „vagy nyereség avagy veszteség, de róla megemlékezni gyönyörűség ". Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk: épp ebben az alkotói örömben múlta felül Sebestyén deák a kortársait, történetmondói céltudatosságával vált ki közülük, követésre méltó mintákat tudott felmutatni saját korának eseményeiben, s e törekvés által válhatott tolla nyomán az egri diadal a heroizmus példázatává, annak illusztrációjává, hogy miként lehet és kell „az jó körösztyénnek hadakozni". Tinódival majdnem egyidőben, csupán egy esztendővel később Csabai Mátyás, Dobó Ferenc gyermekeinek nevelője verselte meg az egri várostromot latin nyelvű históriás énekében. Művét „per ... Stephanum Dobó et eius colle gam Stephanum Metskei aliosque viros militares" ajánlja s ezt minden bizonnyal sikeresen tette, mert egy év múlva bővített kiadása is megjelent Wittenbergben.

4 Csabai disztichonjai néhol szó szerinti fordításban követik Tinódi mondatait, egyes vélemények szerint ő ugyancsak a helyszínen szerezte információit az ostrom részleteiről, mások szerint (s ezt tartjuk valószínűbbnek) Csabai ismerte a lantos magyar szövegét. A Bártfán és Kassán tanító, majd evangélikus prédikátori tisztséget betöltő Csabai művének jelentősége, hogy immár a külföld is megismerhette az egri diadal eseményeit, s a nemzetközi közvélemény is szembesülhetett a vár megvédésének jelentőségével, az iszlám hódítás megállításának e kimagasló fegyvertényével. De rövidesen Tinódi művének latin prózai fordítása szintén napvilágot látott: Ferdinánd császár a neves humanistát, Zsámboky Jánost bízta meg az átültetéssel, ő pedig 1558-ban Ransanus-kiadásának függelékében tette azt közzé. Ezt követően a Hungária történetét tárgyaló mértékadó munkákból nem hiányozhatott az egri diadal említése, így például Bonfini szintézisének bázeli kiadása (1568) is közölte azt az Appendixben. A sort az erdélyi szász családból származó Christianus Schesaeus (1535?1585), a Báthory Istvántól poéta laureatus címmel kitüntetett versszerző folytatta, aki Ruinae Pannonicae címmel latin hexameterekben írta meg az egri ostrom történetét.

5 Tizenkét könyvből álló eposzkísérletének negyedik része beszéli el Eger ostromát 720 sornyi terjedelemben, nagy mértékben Tinódi munkájára támaszkodva. Mint egyik elemzője megállapította: „... amit Tinódi nehézkesen, da3 TÉRBE Lajos 1936. 297-350; HOPP Lajos 1992; BITSKEY István 1998. 7-8. 4 CSABAI Mátyás 1555. 5 SCHESAEUS Christianus 1571. 192