Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

R. Várkonyi Ágnes: Az egri győzelem és Európa

feltüntetve: magyarul, latinul és németül. Az ország valóságos viszonyait a térkép alján két metszet-kép és szöveg fejezi ki. Egyszerre idézi fel a Királyság ötszáz éves múltját és az országegyesítés programját: A köpenyes Madonna, a Patrona Hungáriáé a középkori ikonográfia hagyományos típusa. Jobbján és balján Szent István és Szent László vonják szét a köpenyt. A jelenet alatt szöveg, latin fohász: „Nagyhatalmú Istennő végre megkönyörülvén néped szenvedésein jósággal tekints reá, hogy biztonságban lehessen az itt kóborló ellenségtől .... Titeket is Pannónia királyai ... kérünk vitézül védjétek a nemzetet... " A másik metszet együttes: Herkules és Venus a korszak egyetemes ikonológiai típusa. Venus a humánum kifejezője, a meztelen Herkules a hó'siesség, erő a legyőzött félelem és az erény jelképe. A képek, a szöveg, a térképen a helynevek, a püspökségek, a gazdasági értékek ábrázolása szoros összefüggésben vannak egymással. Egyik a másik nélkül nem értelmezhető. Készítője Wolfgang Lazius és Sylvester János.

36 Sylvester János két fontos verse: Elégia török ellen indítandó háborúról és Ó Isten ! Pogányok jöttek be örökségedbe, a C. zsoltár parafrázisa. A térképen keretben olvasható a munkatársak névsora. A nevek között Bornemissza Pál veszprémi püspök, Kys Péter, Oláh Miklós titkára. Valamenyien a török ellenei háború programját szolgálják. Ábrák, fohászok az ország identitását és a török megszállta területek visszafoglalását az országegység megteremtését hangsúlyozzák. Lehet puszta véletlen, hogy ez a maga nemében páratlan térkép is 1552-ben készült el. Az viszont bizonyos, hogy Dobó István és védőserege gondolatvilága és a térkép koncepciója között megfelelés mutatható ki. Ha semmi más nem lett volna, az egri győzelem jelentősége minthogy visszaadta az emberek hitét, bizalmát, reményét, akkor is emlékezetre méltó. Ennél azonban sokkal több. Térben és időben messze gyűrűző. Meghiúsította Nagy Szulejmán tervét, hogy elvágja egymástól a Királyi Magyarországot és Erdélyt, s kitolja az oszmán világ északi határát Lengyelországig. A racionális török politika később is megpróbálja, de már hiába foglalták el 1596-ban Egert, az alkalmas pillanat elmúlt. Elmúlt a lehetőség, hogy Közép-Európát meghódítsák. Pedig az elképzelés Lengyelország, Morvaország, Szilézia, sőt Csehország meghódítására az oszmán tervekben a XVII. század folyamán is végigkísérhető. Régi vita a nemzetközi történész fórumokon, hogy mikor következett be a fordulat a hatalmas Oszmán Birodalom feltartóztathatatlan expanzív politikájában. Az újabb turkológiai kutatások hangsúlyozzák, hogy 1552-ben a Birodalom még hatalma csúcspontján állt, de a mélyebben zajló folyamatokat vizsgálva nyilvánvalók a válságtünetek. Infláció, pénzromlás, csökkenő jövedelmek, katonaság 36 HRENKÓ Pál, Lazius 1552-1556. évi nagy Magyarország-térképe. PAPP-VÁRY - HRENKÓ 1989, 58-59. 178