Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

R. Várkonyi Ágnes: Az egri győzelem és Európa

vagy esni dicsőén " 28 Vagy inkább, amivel Eger falai közül Gergely deák szavai­val átszólt a reformkorba: „Múltakról perelünk, nem ügyekszünk óni jövendőt. " 29 Ha a történelem valóban a jelen és a múlt párbeszéde a jövőről, akkor méltán kérdezhetjük: mit üzenhet 1552 ősze a XXI.századi Európának? Minden öndi­cséret, önsajnálat, önfeladás nélkül. Anakronizmus nélkül. Hitelesen. Ez az, ami­re a továbbiakban kísérletet teszünk. Mérvadó újabb kutatások eredményeiből nagy biztonsággal állítható, hogy Mohács után nem omlott össze az ország. A népesség nem fogyott, sőt helyenként gyarapodott. Oláh Miklós Hungária című művének (1538) állítását, hogy Ma­gyarország tartja el hússal Velencét és a német városokat, az újabb tárgyszerű vizsgálatok igazolták; az 1540-es évek közepén a vám naplók szerint a Királyi Magyarország kereskedelmi mérlege pozitív. A hegyaljai bor kezdi meghódítani a lengyel piacot. Végvárrendszere, Európa leghosszabb végvári vonala, korszerű­sítésére bevételei nem elegendőek, de az őrséget nagyrészt az ország lakossága adja, az ellátást, a legsúlyosabb tételt, a fuvart, az anyagot a váruradalmak szol­gáltatják. 30 A három országrész soha nem szakadt el egymástól végletesen, az újkor fej­leményei pedig újabb szálakkal kötik össze. A király és a nádor a török megszáll­ta területen fekvő birtokokat adományoz, és egyetlen nemzedék sem véli, hogy a török megszállás örökletes lenne. Az ország befogadja a kora újkori Európa meg­újulási hullámait, a reformációt, a könyvnyomtatást, a reneszánszt, a katolikus re­formot, a tűzfegyvereket, kiépíti iskolarendszerét, és kifejleszti a magyar írásbeli anyanyelvi kultúrát. El kell tartania a lakosságnak a három országrész állami szer­vezetét, és a politikai elitnek az értelmiséggel együtt merőben új viszonyokhoz kell alkalmazkodnia. A kor követelményei nagyok. Hadjáratok és az egykori or­szág közepét átszelő határon állandósult háború közben, a pénzhiány és archaikus társadalomszerkezet terheivel próbálkoznak lépést tartani a változó Európával. Mert az nemcsak a puszta túlélés feltétele. A létkérdés, a széttört országrészek egyesítése, az oszmán hatalom visszaszorítása csakis nemzetközi összefogással lehetséges. Európának pedig szüksége van Magyarországra. Dobó István korának gyermeke. Kiváló katona, zseniális szervező, szenvedé­lyes építkező. Mint a többi főúr, sikeresen kereskedik. Vállalkozó főúr. A politi­kai elitnek ezt típusát elsőként a magyar történetírásban Károlyi Árpád világítot­ta meg Illésházy Istvánról írva. A koncepciós per áldozatából a nádori méltóság­ra emelkedett főúr alakját szigorú erkölcsi mércével ítélve Károlyi Árpád felmen­tette történetíró elődjeinek vádjai alól; a számító üzletember jó hazafi volt, mert a 28 VÖRÖSMARTY, Eger, 849. 29 VÖRÖSMARTY, Eger, 798. 30 KENYERES István 1999. 176

Next

/
Oldalképek
Tartalom