Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Praznovszky Mihály: Mítosz, kultusz, história

várban? Más helyen nagyobb ostromok, nagyobb seregek, nagyobb véráldozatok történetét őrizték meg a krónikák. Arany János verse emelte magasabb szintre a Drégely kultuszt s ez nem is lett helyi, hanem egyből és azonnal nemzeti jellegű, s mint ilyen kezdettől fogva többrétegű jelentés tartalmaz hordozott, olykor aktuálpolitikai, de még inkább nemzeti etikai jellegűt. (Hogy korábban is voltak Drégely-szépirodalmi kísérletek, mint pl. Kölcseyé, az számunkra nem jelent sokat, hiszen Kölcsey költészetében az az egy bizonyos vers elnyomta minden másnak a hagyományteremtő hatását.) Szigetvár pedig egyértelműen a költő Zrínyinek köszönheti legendáriumát. Természetesen itt egy kicsit óvatosabb vagyok, hiszen a szigeti kirohanás valóban történelmi tananyag volt a tankönyveken kívül is. De ami lett a szigeti veszedelem az teljes egészében az eposznak tudható be. Ennek következtében kezd majd kiépülni a XIX. század elejétől a helyi Zrínyi kultusz, majd épül rá újabb és újabb rétegként a szépirodalom, a tudomány, a helyismeret, a hadtörténet stb. ismeretrendszere. Mindez igaz akkor is, ha határozottan meg kell különböztetnünk a néphagyomány és a kultusz különbözőségét. Hiszen a néphagyományban s így a kollektív népi emlékezetben csak az ostrom hagyott emlékeket, maga a Szigeti veszedelem mint mű nem. Néhány vásári ponyvaterméken kívül más szöveges vagy orális anyag nem jutott el a paraszti lakossághoz. Maga a kultusz, mint magatartás és ünneplési forma, mint látunk, csak a XIX. század közepén kezd kialakulni s akkor sem a széles néprétegek körében hódít, hanem elsősorban az iskolázott városi polgárság, értelmiség közösségi ünneplésformája lett. Két megjegyzés ide kívánkozik. Az egyik, hogy ebben a hagyomány rendszerben nagy szerepe volt a XIX. század második felében a ponyvairodalomnak.

42 Tatár Péter füzeikéiben egyaránt feltűnik Zrínyi és Szondi is. Mindkettőben jól felismerhető a Szigeti veszedelem és Arany versének ismerete, azaz folklorizálódik a magas kultúra tudás anyaga. Sőt, a két történet több helyen keveredik, egyik a másikba kerül, így pl. Szondi György száz aranyat tesz a zsebébe, úgy rohan ki a törökre stb. Másrészt számolnunk kell azzal is, hogy a helyi hagyomány jelentősen halványul. Csáky Károly az ipolysági iskolásokkal végzett egy felmérést, mit tudnak Szondiról és Drégelyről. A jó válaszok kézenfekvők lettek volna, hiszen a vár és a város között alig pár kilométer a távolság. Ezek a fiatalok már nem tudtak semmit. Nem volt, aki meséljen nekik, a tankönyvekben pedig nem szerepelt sem Drégely ostroma, sem Arany János verse. (Szlovákiai magyar fiatalokról van szó)

43 Szigetvár esetében azt is kell látnunk, hogy a mítosz alakulás-folyamatában nagyon fontos szerepe volt annak, hogy két Zrínyi volt legalább, azaz a tévesztés 42 KISSNÉ KOVÁCS Adrienne 2000. 174-175. 43 CSÁKY Károly 1986. 113-114. 160