Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Praznovszky Mihály: Mítosz, kultusz, história
menni s jót aludni. Drégelynél ezek az emlékünnepségek inkább a kerek és jelentős évfordulókhoz kötődtek. így pl. 1902-ben megünnepelték a 350-ik évfordulót. 23 A külsőségek rendkívül látványosak voltak, az ünnepség során minden kultusz elem jelentkezett a maga teljességében. Először is felavatták a Hont vármegyei múzeumot, amelyet akkoriban alapítottak és megnyitották az első kiállítását. (Egy-egy történelmi személyiség ünnepe kapcsán rendszerint a múzeum alapítás, a gyűjtőmunka, a kiállítás a következő lépés.) Majd kocsira ültek, kihajtattak a drégelyi várhoz. A menetet a megyei lovasbandérium vezette. Az érkezők láttára a vár romjai közül ágyukból diszklövéseket adtak le, a vár falain a vármegye, a hercegprímás és Nógrád megye lobogója lengett. A várrom tövében hatalmas lombsátrat építettek az előkelő közönség befogadására. Ismét volt körmenet, ünnepi istentisztelet, koszorúzások. Délután hatalmas ünnepi ebédet rendeztek, zengzetes tósztokat mondtak, cigányzene szólt s táncra perdültek. Este a várromokon örömtüzek gyulladtak, majd tűzijáték szórakoztatta közönséget s a falvak ide sereglett népét. Az említett pohárköszöntő rendkívül jellegzetes kultusz-forma, érdemes lenne egyszer megkutatni ezek kultikus szöveghasználatát, beszédhelyzeteit, már ami megmaradt persze közülük. íme egy példa a pohárköszöntő jellegére. List Gyula Hont vármegyei főispán így emeli be Szondit a millennium utáni Magyarországra. „ Te megmutattad, miként kell meghalni a hazáért, az utókor megmutatja, miként kell élni a hazáért - s, íme, nézd és lásd: Él magyar, áll Buda még s amíg áll s amíg él, ront vagy javít, de nem henyél. Áldott legyen emléked a magyarföldön, míg magyar él a földön. Hősi halálod emlékére s azért űritem a serleget akiért s amiért elvéreztettél: a királyért s a hazáért. " Ipolyságon, a múzeumegyleti díszközgyűlésen ünnepi előadás hangzott el, Acsády Ignác olvasta fel értekezését Szondiról, majd Matunák Mihály a vár ásatásának eredményeiről számolt be. A kaszinóban pedig ünnepi hangversenyt rendeztek azokból a díjnyertes művekből, amelyek az erre az alkalomra kiirt pályázatra készültek. Ismét volt ódaíró verseny, megfelelő pályázóval s a megszokott minőségű eredménnyel. A következő ünnepség természetesen a 400-ik évforduló volt. 24 A megye lapjában már napokkal előbb ráhangoló cikk jelent meg, amely megadta az emlékünnep ideológiailag követendő koncepcióját. A szerző arra hivatkozik, hogy elbu23 A Hont megyei muzeumalapitáson elmondott beszéd teljes összetettségében mutatja meg a magyar retorikai fogalomkészlet és fordulatosság összetettségét: „A hősök hőse, ha sírjából felemelkedett volna, bizonyára öröm könnyeket hullat, hogy a felhőkbe hanyatlott romok közül ki keltek az új kor hazafiai: a régi dicsőség és pusztulás után a nyers erőszak helyett a nyugati kultúra fegyverét a szellemi és erkölcsi fegyvert használja a magyar. " SZONDI ÜNNEP DRÉGELYEN ÉS IPOLYSÁGON 1902. 24 Az ünnepségekről szóló beszámolóban legtöbbször Rákosi Mátyást idézik, de összehordtak minden sikert, ami a bányákban, téeszekben, házépítésben történt, hiszen az új világ így állíthat igazán emléket Szondinak és társainak. SZONDY GYÖRGY HŐSI HARCA 1952. 150
