Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Praznovszky Mihály: Mítosz, kultusz, história

megtartott ünnep a szertartásrendi elemek olyan sokaságát alkotta meg, amelyek mindmáig élnek és hatásosak bármely alkotóról is legyen szó. S ezek az elemek ezért is állandóak, mert mintájuk vallásos szertartások átörökített rendjéből vált ki. Az első ünnep háromnapos volt. Szeptember 6-án hajnalban harangzúgás éb­resztette a nagyszámú közönséget. Az Avon partján 12 ágyúból adtak le díszsor­tüzet. Majd az odaérkezett színtársulatok színészei szerenádoztak a hölgyek abla­ka alatt. Nyolc órakor új polgármestert választottak, a település lakói (bizonyára hatásosabban dolgozik, majd, ha ilyen szent napon nyeri el hivatalát!), majd a vá­rosházán Garrickot tüntették ki Shakespeare-játszási érdemeiért. Ezt a programot 800 fős villásreggeli zárta. 11 órakor menetbe szerveződve elindultak a templom­ba, ahol egykor a kis Wiliam-et megkeresztelték s ahol ekkor még nyugodott, s itt egy alkalmi oratóriumot hallgattak meg. Innen ugyanilyen menetbe rendeződve indultak a költő szülőházához. Megtekintették a hiteles relikviákat, különböző al­kalmi kiadványokat vásároltak, amelyek erre a napra jelentek meg mint pl. Shakespeare tiszteletére írt versek antológiája. Délután 4 órakor mentek a rotundához, egy alkalmi építményhez, ahol ágyú­szó jelére megebédeltek, és számtalan köszöntőt mondtak. Este 9 órakor volt a nagy, hajnalig tartó bál, a városka házait kivilágították, mindenki talpon volt egész éjjel, sétált, ünnepelt. Másnap, szeptember 7-én eleredt az eső, valóságos özönvíz­zé duzzadt, térdig érő sár keletkezett s így a tervezett színes programoknak csak egy részét tudták megrendezni. A városházán elköltött közös reggeli közben szóban elmondták, milyen lett volna az a díszes menet, amelyben Shakespeare drámák szereplői akarták megje­leníteni. Körbejárták volna a szent helyeket: a szülőházánál dicshimnuszokat akartak énekelni, az amfiteátrumban ódaszavalás, szoborkoszorúzás, ágyúdörgés, harangszó, örömujjongás következett volna, mígnem innen külön díszszekéren a városházára kisérték volna a költő új szobrát. Mindezek helyett a rotundában 2000 néző előtt, az ide áthozott szobornál Garrick elszavalta saját ódáját. Ugyanitt 4 órakor volt az ebéd. Este, úgy ahogy tartottak egy tűzijátékot, 800 fős vacsorát és álarcosbált a rotundában. Szeptem­ber 8-án a városházán feltálalt reggeli után a még ott maradottak megtekintettek egy lóversenyt a Jubilee kupáért, megebédeltek, majd este megnézték a maradék tűzijátékot, s egy közös vacsorával befejeződött az első Shakespeare ünnep. S ettől kezdve megindult a Shakespeare ünnepek sora Stratfordban. Olykor a legelsőnél jóval szerényebb mértékben, hiszen az anyagi fedezet előteremtése mindig gondot jelentett. De 1776-ban például ismét három napos volt az ünnep, melynek programjába felvonulás, éneklés, közös reggeli és esténkénti bálok mel­lett kakasviadalt is felvettek. A szokásrend elemei közül egy magyar eseményt kell említenünk a Shakes­peare kultusz után. Látni fogjuk, miként ismétlődik az egész gyakorlat anélkül, 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom