Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Praznovszky Mihály: Mítosz, kultusz, história

megjelennek nagyszabású és ünnepélyes, majd közönséges és hétköznapi elemei. A kultusz lassan divattá válik és kommercionálódik s áruvá válásával fokozatosan ellaposodik. Az eredeti értéktartalom ekkorra már feledésbe merül, bár a kultusz verbális és tárgyi elemei még tovább élnek. Később már ezek a merőben formális és külsődleges jegyek is kényelmetlenné válnak, hiszen zavarják új értékek, elvek és kultuszok érvényesülését. "

7 A kultusz akkor lesz igazán hatásos, ha valamilyen személyes élmény is kapcsolódik hozzá. Ilyen lehet a közös szülőföld mágiája, meghatározó oktatási élmény, szellemi élmény, mint pl. olvasmány stb. R. Várkonyi Ágnes írja egy helyütt, hogy a „nagy személyiségek kultusza nem magyar sajátosság. Európa szerte megfigyelhető, különösen a XVIII. század végétől kezdve, hogy minden ország, minden nép kultuszt teremt történelmi, irodalmi vagy tudós nagyjai körül. "

8 Ennek az időben megkésett magyar kultusznak bőséges példatára van. Nem lehet kétséges, hogy egy irodalmi modellt is be kell mutatnom, amelyben majd tisztán felismerhetők a kultikus szokásrend elemei és jelenlegi gyakorlatának eszközei. A történelmi kitekintések során két helyszint választottam. Az egyik Zrínyi Miklós szigetvári kultuszának eseménysora, a másik Szondi György Drégely várbeli históriájának e jellegű vonatkozásai. Meggyőződésem, hogy e két história helyszín- és esemény-kultusza olyan modell értékű, amelynek egri párhuzamairól, azonosságairól, létéről minden bizonnyal számtalan analógiát tudnak felmutatni a helyi kultusszal foglalkozók. Ennek az összefoglalásnak a központi gondolatát Kölcsey Ferencnél találtam meg, aki pontosan s név szerint a mára kiválasztott hőseinket említi, úgyis, mint a nemzeti erkölcsi értékrend már akkor állandósult mintáit. 1832. december 13án ezt írta be naplójába. „És e hazáért szenvedett Hunyadi hálátlanságot és üldözést; e hazáért rohant Szondi a halálba; e hazáért patakzott a Zrínyiek vére; e hazáért választott sok nemes önként számkivetést, szerelemből fosztván meg magát attól, amihez élte minden boldogságát kötötte. S te mit fogsz érette tenni? Mit fogsz tenni most, midőn álmok helyett való pálya nyílik előtted? Lesz-e erőd létrehozni az ideákat ... Lesz e bátorságod szembeszállni minden akadállyal... Fogsz-e tűrni rettentést... Fogsz-e tűrni jéghidegséget... Fogsz-e tűrni hálátlanságot és félreértést... De fogsz-e ostromot is állani a kísértések közt... Fogsz-e szél és hab ellen küzdeni... Oh jól érzem én, mit és mennyit kellene tennem. "

9 Kölcsey önmegszólító szavaiban a reformkori nemzedék programja, de még inkább erkölcsi kiállásának alap gondolata hangzik el. Mi sem természetesebb, 7 ZEIDLER Miklós 2002. 10. 8 R.VÁRKONYI Ágnes 1999. 51. 9 KÖLCSEY Ferenc 1960. 345-346. 140