Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Vécsi Nagy Zoltán: A hatvani Hatvany Lajos Múzeumról

dományos munkára, leltározásra stb. nem maradt idő. Nem is csoda, hiszen a múzeumnak egyetlen főállású dolgozója sem volt. Az akkori nehézségek szemléltetésére, itt azt hiszem az is elég, hogy a múzeumnak évekig még telefonja sem volt. Mindennek ellenére, akkor is folyt érdemi munka, bizonysága ennek, hogy hat kiállítás nyílt abban az évben, és emellett régészeti leletmentés és néprajzi anyaggyűjtés is történt. Az 1972. évi beszámolójelentés szerint, sokat javult a város népművelői között a kapcsolat. A Városi Tanács VB. utasítására minden hónapban koordinációs értekezletet tartottak, amelyre a múzeum vezetőjét is meghívták, ahol megtárgyalták a múzeummal kapcsolatos terveket, kiállításokat, előadásokat, s ehhez a tanács vezetők konkrét segítséget is nyújtottak. Viszont a nehézségek is megmaradtak. A jelentés a távirányított gazdasági vezetést említette egyik akadályozó tényezőként. 2. kép. A Múzeum iroda és raktár a Szabadtéri Színpad öltözőjének felében, 1970-es évek. Robotkay Zsóka felvétele 1973-ban a múzeum élére Kovács Ákos igazgató került. Őt elsősorban a tárgyi néprajz és annak határterületei, valamint a kortárs magyar képzőművészet érdekelte. Ebben az időben, a fővárosban, a hivatalos intézményi keretek között nem kaptak nyilvánosságot, kiállítási lehetőséget a néprajz újszerű törekvései, sem a kortárs képzőművészetnek az európaihoz igazodó tendenciái. Az, hogy a hatvani múzeum már ekkor felvállalta ezeket a mostoha területeket, a múzeumigazgató kezdeményező kiállítás-politikájának köszönhető. Ennek révén jutott az intézmény egy-két éven belül, máig tartó országos ismertséghez. 123