Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Fűköh Levente: A Mátra Múzeum története 1887–2002

tájmúzeum esetében kiemelkedő. A személyi fejlesztés eredményeként a gyűjteményt speciális tárakra lehetett osztani. Ez a magasabb szintű tudományos muzeológiai munka elengedhetetlen feltétele volt. Ebben az időszakban került át Egerből, a Dobó István Vármúzeumból az un. Legányi gyűjtemény. Az őslénytani gyűjtemény ezzel nemzetközi viszonylatban is meghatározó részévé vált a múzeumnak. A gyűjtemény elhelyezése már a Petőfi utcai épületben történt. Az épület folyamatosan került a múzeum használatába, így a fentiekben említett tárak kialakítása új helyiségek igénybevételével történhetett. A Legányi gyűjtemény mellett letéti gyűjteményként a múzeumba került az időközben megszűnt Gyöngyösoroszi Ércbánya kb. 300 darabos ásványkollekciója. Ebben az időszakban újabb műszaki felújítási munkák kezdődtek. A munka első lépéseként 1988-ban megkezdődött a 17 éve álló, s ez alatt az idő alatt mind szakmailag, mind műszakilag amortizálódott Mátra с kiállítás újrarendezése. E munkákkal párhuzamosan folytak a Petőfi utcai épület korszerűsítési munkái, melyek egyrészt a csatornázásra, másrészt az épület villamos felújítására koncentráltak. Tudományos munkában jelentős előrelépésnek számított, hogy a 80-as évek végén a múzeum hozzájutott első számítógépéhez, s ezzel a Természettudományi Múzeum szakmai útmutatásainak segítségével megkezdtük a csiga gyűjtemény számítógépes nyilvántartási munkáit. A tudományos munka intenzitását jelzi, hogy a Folia Historico-naturalia Musei Matraensis kötetek mellett a múzeum átvette az egri Dobó István Vármúzeumtól a Malakológiai Tájékoztató kiadását, s megjelent az előző ciklusban lezáródott Sár-hegy kutatás második kötete. Anyagi okokból szűkösebb keretek között, de folytatódott az „Északi-középhegység természeti képe" kutatási program, mely a Cserhát és Mátra mellett már a Bükk területére is kiterjedt. A helytörténeti munka tudományos színvonalának emelése érdekében ebben az időszakban a történész munkatársak száma háromra emelkedett. Az 1986-90 közötti időszak legjelentősebb eseménye az új természetrajzi állandó kiállítás megnyitása volt 1989. augusztus 18-án. A kiállítást olyan nagy érdeklődés övezte, hogy 1990-ben a múzeum történetének mindezidáig legkiemelkedőbb látogatottságát, 257.226 főt érte el. A múzeumban, ebben az időszakban közel 300 múzeumi óra és közel 1000 múzeumi tárlatvezetésre került sor. Az 1991-96 közötti időszakban elsősorban az un. gyűjteményi munka volt a meghatározó. A gyűjtemények jelentős gyarapodását jól jellemzi, hogy 1992-ben kb. 30.000 tételszámú herbáriumot ajándékozott a múzeumnak Gotthárd Dénes amatőr botanikus, majd vásárlás révén 50.000 darabos bogárgyűjteménnyel és 50 madárpreparátummal és mintegy 30.000 darabból álló madártojással gyarapodott a gyűjtemény. Az előző ciklusban részben lezajlott műszaki munkák eredményeként új raktári tereket alakítottunk ki, melyekben megkezdődhetett a természettudományi 114