Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Fűköh Levente: A Mátra Múzeum története 1887–2002

tartása mellett mellékfoglalkozásban a Mátra Múzeum szervezési feladataival bízták meg. 1955-56 telén megkezdődtek az Orczy-kastély helyreállítási és múzeumi célokra történő átalakítási munkálatai. Az épületben folyó szakipari munkákkal párhuzamosan megindult a kiállítás koncepciótervének kidolgozása, mely Bakó Ferenc nevéhez kapcsolható. Mellette a forgatókönyv megírásában több jeles szakember vett részt. A hosszas előkészítő munkálatok után 1957. július 21-én került sor a kiállítás megnyitására, s ezzel együtt a múzeum működési engedélyének kiadására. A terveknek megfelelő komlexitást tükrözte a kiállítás öt termének anyaga is. A múzeumszervezési munka mellett az összegyűjtött nagymennyiségű ismeretanyag szinte kikényszerítette egy tudományos kiadvány létrejöttét. 1958ban jelent meg a Múzeumi Füzetek, melynek 1971-ig 11 száma került ki a nyomdából. Az egyre fejlődő múzeum élére 1964-ben került fő állásba Nagy Gyula, aki korábbi törekvéseinek megfelelően a természettudományos kutatást tekintette az intézmény fő feladatának (SOLTI Béla 1983). A múzeumi munka egyre inkább megkívánta új munkatársak felvételét. Kezdetben Molnár József történelem szakos tanár került félállásban a múzeumba, majd Jablonkai József lepidopterológussal bővült az intézmény. Mire 1971-ben megnyílik az új állandó kiállítás már három főre gyarapodott a természettudományi szakterület. A természettudományos kutatások eredményeinek közzététele érdekében a korábbi vegyes profilú „Múzeumi Füzetek"-et felváltja az új, csak természettudományi dolgozatokat közlő kiadvány, a „Folia Historico-naturalia Musei Matraensis", melynek napjainkban már a 26. kötete lát napvilágot. Dr. Nagy Gyula nyugállományba vonulását követően Berényi József kerül a múzeum élére. Ha a múzeum elmúlt húsz éves tevékenységét próbáljuk meg röviden áttekinteni, legjobb, ha fő tájékozódási pontokul az állandó kiállítások megvalósításait tekintjük. A véletlen úgy hozta, hogy ezeknek megnyitása szinte egy-egy ötéves periódust zár le a múzeum életében. Ezek a kiemelkedő események, ha meghatározók is, nem fedik le teljesen az intézmény tevékenységét. Az 1981-985-ös időszakban a múzeum tudományos gyűjtő munkája igen intenzív. A természettudományi szakág munkatársai és a külső kutatók részvételével ebben az időszakban még intenzíven folyik az 1976-ban elindított „Az Északi-középhegység Természeti Képe" kutatási projekt. A munka következtében közel tizenkettő és fél ezres tételgyarapodást ért el a múzeum, mely országos viszonylatban is kiemelkedő. A gyűjtőmunka eredményéről 52 tudományos dolgozatban számoltak be a kutatók. A kutatási programon belül erre az időre esett a gyöngyösi Sár-hegy kutatása, melynek eredményéről számos dolgozat mellett két önálló tudományos kötet született. A tudományos programot jellemzi, hogy a vizsgált időszakban megjelent 90 ívnyi (kb. 1500 nyomdai oldal) tanulmányból 70 ív az un. Mátra program keretében készült. 110