Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Fűköh Levente: A Mátra Múzeum története 1887–2002

helyreállításának terve (Warga L.), s tartalmazta az új múzeum épületet, azonban a történelmi események miatt ez a nagy ívű rendezési terv csak részben valósult meg, s többek között a múzeum épületének megépítése is elmaradt. Új név, régi gondok („Gyöngyös Megyei Város Múzeuma") A következő évtizedekre az önálló épület hiánya nyomta rá leginkább a bélyegét. Bár a város vezetői, Puky Árpáddal az élen többször is kísérletet tesznek az önálló intézmény létrehozására, azonban a hosszabb-rövidebb ideig tartó kísérletek nem sok sikerrel jártak. 1920-ban dr. Puky Árpád újjászervezi a Múzeumi Egyesületet, az elnök Stiller János. 1923. március 15-én tanárok, orvosok, ügyvédek (31 fő) múzeumalakító bizottságot hoznak létre, fő célkitűzésük az önálló épület, amelyet a város szélén, a gimnázium szomszédságában, az 1918-ban elkészült Warga-féle terv szerint képzeltek el. Adománykérő felhívásukat, melyhez sokan csatlakoztak az alábbi, az új múzeum számára megfogalmazott jelmondattal zárták: „A múlt dicsősége felejteti a jelen sivárságát és jobb jövőre serkent!" 1929 tavaszán a Műemlékek Országos Bizottsága és az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa javasolja a múzeum anyagának közgyűjteménnyé nyilvánítását, amit épület hiányában a Vallás és Közoktatási miniszter elutasított. Ezekben az években kezd igen aktívan bekapcsolódni a városi múzeum tevékenységébe Guba Pál piarista főgimnáziumi tanár, aki hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy a Jókai utcában, romos állapotban lévő Szentháromság-templomot, a helyi elnevezés szerinti Rossz-templomot megszerezze múzeumi épületnek. Az épület azonban a városrendezési terveknek áldozatul esik, lebontják. Guba tevékenységének eredményeként 1931-ben megalakul az új intézmény, Gyöngyös Megyei Város Múzeuma. Az új múzeum kiállításai a városházán kapnak helyet, itt helyezik el a tárgyak egy részét is, de a múzeum teljes anyaga továbbra is a Kálvária épületében marad. Új vonása a gyöngyösi múzeumügynek, Guba munkásságának eredményeként, hogy igen erőteljesen összekapcsolódik a világi és egyházi múzeum létesítése. 1934-ben megnyílik az újjárendezett egyházi és helytörténeti kiállítás. Az egyházi kiállításnak (=Gyöngyösi Római Katolikus Egyházi Múzeum) a Nagytemplom karzata biztosít helyet, a helytörténeti kiállítás (=Gyöngyös Megyei Város Múzeuma) a Városházán kap helyet. 1936. július 18-án a város dönt az Orczy kastély megvásárlásáról múzeum és levéltár céljára. Az épületet 240000 pengőért veszik meg a tulajdonos br. Wildburg Arthurnétól. Az eredeti elképzelések szerint a múzeum az északi és keleti szárnyban az eredeti berendezéssel nyílt volna meg: bútorok, festmények fegyverek, használati tárgyak, emléktárgyak, ill. a családi levéltár. A városi múze106