Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Fűköh Levente: A Mátra Múzeum története 1887–2002

gimnázium tantermét, s ezért az egyes gyűjteményeket a város több pontján helyezték el. A múzeum munkájáról a Magyarországi Kárpát Egylet Mátra Osztálya hivatalos közlönye a „Mátra" rendszeresen tudósit. A közlöny egyik fennmaradt példányában az alábbi felhívás olvasható: „A Mátramúzeum gyarapítása és felvirágoztatása érdekéből teljes tisztelettel azon kérelemmel járulunk t. tagtársainkhoz méltóztassék a múzeum ügyét kegyes pártfogással felkarolni. A gyűjteményt alig szaporíthatják sikeresebben mások, mint általán a vadászok, különösen az erdészeti felügyelők s alkalmazottjaik. Azért egész tisztelettel kérjük, méltóztassék a csekély fáradtságot nem sajnálva, állatokat (olyanokat is melyek nem ehetők) elejteni, fészket, tojást, gombát, különösebb növényt gyökerestől, ásványokat, régiséget, szóval mindazt, mi a Mátra természetrajzára, régészetére vonatkozik gyűjteni, gyűjtetni s a lakhely és idő pontos megjelölése mellett Dr. Gergely Imre múzeumi biz. elnök úrhoz elküldeni. " E közlönyből ismeretes, hogy a nyilvántartási munkát: 8 fő végezte (4 gimn. tanár, 2 orvos, 2 ügyvéd). A múzeumban negyedévente tartottak előadóüléseket. A múzeumot igen hamar bekapcsolták a gimnáziumi oktatásba is, melyhez segítséget a Mátra c. közlöny 1890. augusztusi számában megjelent munkájában (A Mátra Osztály és a földrajz tanítása) Lerner Vilmos gimnáziumi tanár állított össze. Ugyancsak a közlöny tájékoztat a múzeum működésének költségvetési adatairól, mely többek között tartalmaz egy jelentős tételt: egy új tár létrehozását segítendő, fényképezőgépet vásároltak. A fényképezőgép beszerzésének köszönhetően 1894-ben már 150 fényképfelvétel (saját géppel készítve) kapott helyet a „Könyv-, okmány-, térképtár"-ban, melynek rendezésére a Múzeumok és Könyvtárak Országos Bizottsága biztosított 300 koronát. A kezdeti sikeres éveket különböző átszervezések miatt megtorpanás követte, aminek elsődleges oka, hogy a Mátra Múzeumot 1896-ban átmenetileg beolvasztják az időközben létrejött (1894) - Heves Megyei Tanszermúzeum-ba. A beolvasztást követő 13 évben is sajátos módon megtartotta részleges önállóságát a Mátra Múzeum, amit mi sem bizonyít jobban, mint az évente megválasztásra kerülő Múzeumi Bizottság. 1906-ra meglazul a két intézmény közti kapcsolat, 1907. május 15-én Pásztor József és Stiller János veszi át a vezetést, s ez az állapot 1914-ig fennáll. 1909-ben a Mátra Múzeum kilép a Tanszermúzeumból. 1910-ben a város átfogó városfejlesztési tervet készít, melynek részeként 1912-ben Kemény János polgármester tervet készíttet egy önálló múzeum épületről „valahol a város szélén, hasonlatost a főgymnasiuméhoz". A tervek kivitelezését a pénzhiány és a meg nem értés mellett az I. világháború kitörése gátolta, mígnem minden elképzelés az 1917. május 21-én tomboló gyöngyösi tűzvészben hamuvá válik a tárgyak egy részével, a leltárkönyvekkel, kiállítási összesítőkkel együtt. A megmaradt anyag a Kálvária épületébe került. Ezzel lezárult a Mátra Múzeum történetének első, virágzó szakasza. Ugyan 1918-ra elkészül a város 105