Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

gyár melléktermékeinek hasznosítására (melasz, barnacukor, stb.) igen jelentős állattenyésztés is kialakult. A közlekedés viszonylatában szintén ez a járás fekszik a legszerencsésebb helyen, a megye legfőbb vasúti és közúti csomópontja Hatvan. A MÁV nemcsak sok embert foglalkoztatott, de a vasutas kolóniákkal a község arculatát is jelentősen befolyásolta. Mégis a kivándorlás elmaradásában leginkább a székesfőváros közelsége játszott szerepet. A jó közlekedés okán a hatvani járás lakói Budapest vonzásában éltek. A századforduló nagy építkezései, a világvárosi fejlődés kenyeret adott a Hatvanból bejáróknak, munkavállalóknak is. A helyi újságok azért megemlékeztek a kivándorlásról. Ennek oka az, hogy mint az ország egyik fontos vasúti gócpontján, a kezdetektől fogva a megyében itt igyekeztek a kivándorlókat „megszűrni", de még inkább a Fiúmén át történő utazásra serkenteni. Ez az út drágább és hosszabb is volt, mint a németországi, belgiumi, franciaországi járatok, viszont a Magyar Állam a kivándorlóit 1904-ben szó szerint eladta az angol Cunard S. S. Co Ltd. hajóstársaságnak. A liverpooli székhelyű társaság, vagy magyar helyettese, az ADRIA M. Kir. Tengerhajózási Részvénytársaság minden Fiúméból általuk szállított kivándorló után fejpénzt fizetett a magyar államnak.

101 A búr háborúban leharcolt lószállító gőzösök csakúgy alkalmasak voltak a magyar kivándorlók befogadására, mint azok a gabonaszállító hajók, amelyek Amerikába visszfuvarkent élő árút is szívesen bepréseltek a fedélközbe. Még a nemzetközi sajtó is elitélte a magyar állam emberkereskedelmét, ez viszont valószínűleg már az ekkor ideiglenesen háttérbeszorított Continental Pool német hajóstársaság propagandájának hatása volt. Később a németek is „hajlandók" lettek bekapcsolódni a vállalkozásba. Legélesebben és legnyíltabban a magyar hatóságok hozzáállásáról Prohászka Ottokár fogalmazott: „...Az állami hivatalnokok boldogan látják azoknak a rebelliseknek a távozását, akik nem akarnak éhenhalni békességben. A mi áldott, hősies liberális kormányunk gondot visel arra, hogy a tömegek szép rendben vonuljanak fel a behajózásra. Csendőrök vigyáznak rájuk, hogy senki meg ne szökjék közülük. Még szerződést is kötöttek a Cunard hajóstársasággal, és átkereszteltek egy öreg bárkát, a Liverpoolt, Pannóniára. A magyar nemzeti szinek alatt az emberek talán még a halált is boldogabban fogadják. Szegy élhetjük magunkat. "

m A hatvani vasútállomás pedig ideális hely volt az emigránsok meggyőzésére. „ Vasúti állomásunkon nap-nap után láthatók azok a szerencsétlen kivándorlók, kik útlevél nélkül az idegen hajóstársaságok gonosz ügynökeinek rábeszélése folytán kelnek útra az uj világ felé. Hatvan e szerencsétlen honfitársainknak vesztőhelye úgyszólván. Itt erélyes felügyeletet tart az Adria hajós társaság a rendőrség assistenciája mellett és kérlelhetetlenül illetőségi helyére visszaterelteti az útlevéllel nem bíró kivándorlókat. Sorsukat egyébként megérdemlik, mert immár módjukban áll a kivándorlóknak az Adria hajóstársaság hajóin tenni meg az utat az uj világba, miért oly hiszékenyek hát és miért engednek a spekuláns ügynökök csábjainak... "

m A kivándorlók „terelésének" fokozására hozták létre a 101 OL. K-150-V-20-1928. Magyar kivándorlás története 1875-1909. 102 TÖRÖK István 1978. 36. Idézi a székesfehérvári püspök szavait. 103 Hatvani Hírlap 1904. júl. 3.4. El Amerikába; Munkájuk lényegéről részletesebben 1904. május 15. 4.old.: "...Az elmúlt héten városunkban szép eredménnyel és nagy ügyességgel működött az Adria hajózási t. tisztviselője Brukner József, kinek három napi itt tartózkodása alatt huszonkét magyar kivándorlót sikerült eredeti szándékától, a Brémán át való utazástól eltéríteni és a Fiúmén át leendő utazásra terelni, többeket szabályszerű útlevél hiányában feljelentése alapján a hatóság illetőségi helyükre tolonczoltatott... " 323