Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

B. Gál Edit: A tiszaabádi uradalom 1835. évi levéltára. Forrásismertetés

gény - írja ugyancsak Bél.

7 Az 1770. évi Urbárium előtti adatfelvételnél a 9 kérdőpontra adott válaszokból kiderül, hogy Abádon 8, Szalókon 10 kishold szántó jutott egy jobbágynak, de ezek nem voltak házhelyekre felosztva. A falvakban az újraosztásos földközösség rendszere figyelhető meg.

8 A Mária Terézia-féle Urbárium 1771-ben Abádon 17 7/8 jobbágytelket, „ebben" 58 telkes jobbágyot, 72 házas zsellért és 11 hazátlan zsellért talált. A település 651 kishold szántóval, 64 kaszás réttel és 475 kapás szőlővel rendelkezett. Szalókon 19 7/8 telken 54 telkes jobbágy, 27 házas zsellér és 5 hazátlan zsellér élt. Határában 556 kishold szántó, 238 kaszás rét és 178 kapás szőlő található ekkor.

9 A

II. József-féle népszámlálás idején Abádon 1213 főt, 257 háztartást és 221 házat írtak össze. A lakosság döntő többségben református vallású. Szalókon ugyanekkor 977 főt, 192 háztartást és 162 házat számlálnak. Határához csatolt Tomaj pusztán egyetlen ház található. A lakosok fele katolikus, fele református.

10 Az 1828. évi országos összeírás Abádon 41 telkes jobbágyot, 203 házas- és 5 hazátlan zsellért, valamint 244 házat említ." Ugyanezen évben Szalókon 241 adóztatott házban 39 telkes jobbágy, 202 házas- és 8 hazátlan zsellér élt.

12 A Tisza szerepe a terület gazdasági életében. E terület gazdasági életét a történelem folyamán mindig a Tisza határozta meg. Áradás idején a víz kilépett medréből hatalmas területeket öntve el. Ahol az árvizek alkalmával a víz rendszeresen kitört ágyából, ott alakultak ki a fokok.

13 Apadáskor ezeket a fokokat fa vagy fém ráccsal mesterségesen elrekesztették, s a vízben maradt halakat kifogták. Ez a „foki halászat" elterjedt tevékenysége volt a folyó mellett élő embereknek.

14 Az ismétlődő áradások kedvezően befolyásolták a rétgazdálkodást, kedveztek a rideg állattartásnak és a halászatnak, míg az ártér az építési alapanyagot, a nádat, fát, sarat szolgáltatta.

15 A magasabban fekvő területeken szántóföldi művelés folyt, s megindult a szőlőskertek térhódítása. A lakosság számának növekedése azonban szükségessé tette a föld viszszahódítását, az árvizek visszaszorítását. Az egyik legjelentősebb munka a Szalók alatt lévő Mirhó-fok elzárása volt 1754-ben. A gát megépítésével hatalmas területek váltak ismét termővé, s megindulhatott egy intenzívebb szántóföldi művelés és nagyobb arányú legeltető állattartás.

16 A XVIII. századi vízszabályozások azonban még igen rövidéletűek voltak, s csak egy-egy kisebb területre terjedtek ki. Az átfogó vízépítés a reformkorban indult meg. Alapját az 1807-ben szentesített XVII. törvénycikk teremtette meg, amely lehetőséget adott vízrendező társulatok létrehozására. 1846-47-ben már működött a SzalókTiszabői Társulat, amelynek célja éppen ezen vízszakasz megregulázása volt. 1846-ban 7 U.o. 88. 8 SOÓS Imre 1973. 15-16 9 SOÓS Imre 1973. 197-198. 10 MAGYARORSZÁG történeti helységnévtára 1998. 86., 94. 11 SOÓS Imre 1973. 159. 12 SOÓS Imre 1973. 175. 13 DUNKA Sándor - FEJÉR László - VÁGÁS István 1996. 12. 14 U.o. 188. 15 ABÁDSZALÓK ...1961. 22. 16 DUNKA Sándor - FEJÉR László - VÁGÁS István 1996 24-25. 256