Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

B. Gál Edit: A tiszaabádi uradalom 1835. évi levéltára. Forrásismertetés

Tisza -Abádon 62290 fi 3 kr Tisza-Szalókon 13688 fi 56 Vi kr Tomaj pusztán 34327 fi 11 kr Összesen: 110306 fl 10 V2 kr Ha összegezzük a leírtakat, látható, hogy az uradalom legnagyobb jövedelme a puszták bérletéből, ezen belül is Tomaj puszta árendájából származik. Ezt követi a majorsági szántóföldekből befolyó haszon. A szántóföldi művelésből származó „tiszta" termésmennyiség (kilában megadva): tisztabúza rozs árpa zab T.-Abád 800 273 729 T.-Szalók 620 697 672 749 Tomaj 807 1152 1625 Összesen 620 2304 2097 3103 Nem elhanyagolható az uradalom juhtenyésztése sem, hiszen csak a tomaji pusztán összesen 7000 db birkát neveltek. Ezeken kívül Abádon és Szalókon egyaránt 1200-1200 állat tartására volt lehetőség. Az I. táblázat jól mutatja - most már nem csak helységenként, hanem összesítve is - az egyes „ágazatok" jövedelmezőségét. Báró Orczy László birtokai és adósságai Báró Orczy József, majd felesége, gróf Berényi Borbála halálával az egy évszázad alatt gyűjtött vagyon négy részre osztódott a négy fiú, Lőrinc, László, György és József között. László kapta Tarnaörsöt, a gyöngyösi belső kastélyt, övé lett Abád, Szalók és Tomaj puszta a Tisza mellett, a markazi, domoszlói és nánai részbirtokok, valamint az egri és a miskolci ház a szőlőkkel együtt. Lőrinc kapta a gyöngyösi külső kastélyt, valamint többek között a hevesi, átányi, pélyi és hatrongyosi részbirtokokat.

24 Azt, hogy a két testvér között milyen megállapodás vagy csere jön létre az idők folyamán nem tudjuk, de az 1830-as években Hevesen 16 sessió és 102 házas zsellért, Átányban 30 2/4 sessió, 74 házas zsellért, Pélyen pedig 12 2/4 sessió és 24 házas zsellér adózik Lászlónak. Mint a tanulmány elején már említettük a teljes leltárt maga a báró kérte bizonyítandó, hogy Heves megyében fekvő jószágai fedezik kifizetetlen adósságait. László nagyon rosszul gazdálkodott, s hatalmas kölcsönöket vett föl. Ennek nagyságát nem ismerjük pontosan, de 1812 és 1833 között csaknem 200000 fl-nyi passiva van még betáblázva Heves megyei birtokaira. A többi bizonyos hányadát részben ő maga, részben testvére Lőrinc kiegyenlítette. A fennmaradó betáblázott adósságokat, mint azt a vármegye megállapította, a tiszaabádi uradalmon kívül más őt illető ősi birtokok, úgymint Tarnaörs, Miske, valamint a hevesi, átányi, és hatrongyosi részek kellőképpen fedezik. Ugyanekkor, 1835-ben az itt bemutatott tisza-abádi uradalom mellett felméreti gyöngyösi házát, valamint hevesi, átányi, pélyi és hatrongyosi részeit is. Gazdasági „összeomlását" azonban nem sikerül megállítania, így a birtokok először árendába, majd eladásra kerülnek. 1833-ban a hevesi, átányi és 24 GÁL Edit В. 2000. 80. 269