Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában. II.

Az Ábel és Eszter szövegváltozatai Gárdonyi József hasonlóan cselekedett az Ábel és Eszter című regénnyel is. A Dante kiadásokhoz előszót írt, s úgy tekintette, mintha a Gárdonyiból kikényszerített későbbi befejezés eleve szerves része lett volna a regénynek. A regény először az Új Időkben jelent meg folytatásokban. Gárdonyi félretette az Új Idők minden erre vonatkozó számát.

12 Az első rész megjelenése 1905. január 1-je, az utolsóé pedig 1905. április 16. Ezeket a sajtókivágatokat használta később arra, hogy kéziratként a nyomdába küldje, hogy könyv alakban is megjelenhessen. Természetesen Gárdonyi ezekben is több helyen tollal javított. A Vasárnapi Újság 1907-ben, a 3. számában közölte az Új könyvek című rovatában, hogy megjelent az Ábel és Eszter a Singer és Wolfner Kiadónál. Az Irodalom és művészet rovat közli - név nélkül - a regény első kritikáját. Külön érdekessége a cikknek, hogy Gárdonyi tollal egy érdekes megjegyzést fűzött a következő mondathoz. „ Különösen Ábelre áll az, aki igen érzelmes, becsületes gondolkozású ember, de annyira nincs benne férfiasság, hogy az egész regénynek alig van egy mozzanata, amelyben önálló, aktív tettre volna képes; akaratlanul is igazat adunk Eszternek, mikor egyszer hirtelen fölindulásában gyávának bélyegzi. Az író tehát csak úgy tudja férfihősén keresztülhajtani problémáját, hogy kiküszöböli belőle a férfiasságot".

n Gárdonyi megjegyzése a következő: „Tehát férfiatlan férfi karaktert nem szabad az írónak festenie. Oh, te Tamás!" Valóban, Gárdonyi tényleg kissé határozatlannak, bizonytalannak ábrázolva Nyéky Ábelt. Erre a kritikus rá is ébredt. De Gárdonyi elvitathatatlan jogának érzi, hogy alkothat ilyen karaktert. Nyéky Ábel valójában nem gyáva. Átéli azokat a vívódásokat, amelyeket Gárdonyi is átélt kudarcba fulladt házassága miatt. Szerelme kiteljesedésének nagy akadálya az esze, amely előtérbe helyezi a társadalmi konvenciókat, a családok elvárásait. Gárdonyi leírta saját kétségeit, csalódásait, de Nyéky Ábel jelleme is sokban hasonlít Gárdonyiéhoz. Az örökké bizonytalankodó, kételkedő ember, a mindent sokszor átgondoló elme legalább annyira akadálya a kiteljesedett szerelemnek, mint az előbbiekben említett társadalmi-családi akadályok. Mind Ábelben, mind Eszterben túl sok az ellentmondás ahhoz, hogy bátran vállalják érzelmeiket. Gárdonyi jellemábrázolása sokat finomodott. Árnyalt karakterei nagyon jól kifejezik mondanivalóját. A regény már mentes a sok fílozofálgatástól. Ha van is ilyen, mind a jellemábrázolás része. A Gárdonyi gyűjtemény része az Ábel és Eszter kézirata is.

14 Ez a zömében antográf grafitceruza-írás teljes egészében megmaradt. A kézirat fogalmazványszerű, tehát sok benne a törlés, javítás. Itt-ott piros ceruzával is belejavított az író, több helyen módosításokat, változtatásokat jelölt. Az előző néhány oldalt gépelve csatolta a kézirathoz. Vannak olyan részek, ahol többször is javított. A javításokat áthúzta, s így újabb variációjú szöveg került a lapra. Csak néhány példát ragadnék ki a különböző szövegváltozatokból: 12 Új Idők 1905. 1-16. szám. 13 Vasárnapi Újság 1907. 3. szám. 14 Kézirat, lelt. sz.: 97.56. 1-359. 440