Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában. II.

A kibővített szöveg sokkal jobban érzékelteti az idő múlását, az anya egyre növekvő feszültségét. A néhány kiragadott példa tehát mutatja, hogy a regény szövege a négy kiadás során jelentősen módosult. Gárdonyi könyve kiadatásával nem tekintette befejezettnek művét. A javításokból kitűnik, hogy sokat változott regényírói technikája, s egyre inkább kialakult a rá annyira jellemző stílus. Z. Szalay Sándor így összegzi Gárdonyi nyelvezetét:

ю „Nyelvi eszközeiben ugyanilyen puritán és mértéktartó a regény. A soha nem hivalkodó, szelíd hangütésről, világos, tömör mondatokról, szűkszavúan is telibe találó tájleírásokról és a népballadákra emlékeztető mondatfűzésről mindjárt felismerhetők különös ízei és színárnyalatai. Gárdonyi a legbonyolultabb dolgokra is megtalálta a legkeresetlenebb szavakat. Kopogós ritmusa és száraz dallamossága egyaránt fülünkbe cseng: néha már túl egyszerűnek látszik, mégis költői nyelv az övé, kiaknázza a magyar szórend variálásában rejlő szépségeket, narrátori lehetőségeket is. " 1. kép. Az Egri csillagok 1923-as kiadásának kézirata, valószínűleg Gárdonyi Sándor javításaival. Lónyai Györgyné reprodukciói. 10 Z. SZALAY Sándor 1970. 153-154. 438