Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában. II.

temes érzésének, függetlenségi törekvéseinek is hű kifejezője"? A regény Gárdonyi harmadik könyve lett volna. Nem sokkal Egerbe költözése után a Singer és Wolfner Kiadó szerződést kötött vele, hogy folytatásos regényt ír az Új Idők című folyóiratban. Mi sem természetesebb, hogy az írót a háza előtt elterülő egri vár inspirálta a téma kiválasztásához. Azonban a szerződés keretei szűknek bizonyultak egy ilyen regény megírásához. Az Új Időknek megszületett a Dávidkáné című regény, de Gárdonyi nem adta fel az Egerben fellelt témát sem. Azonban azt is tudta, hogy ehhez alapos kutatómunkára van szükség. Az Egri csillagok forrásai - melyet dr. Nagy Sándor: Gárdonyi közelében című tanulmánykötetében részletesen is számba vesz

4 - már Gárdonyi alaposságát bizonyítják. Ezekre a forrásokra, s a források vizsgálatára nem is térek ki külön. Az Egri csillagok eredetileg folytatásos regénynek készült. 1899. december 24-én jelent meg az első rész a Pesti Hírlapban. A Gárdonyi hagyatékban megtalálható a regény kéziratának két töredékre. Mindkét töredék az első részből származik.

5 A címlapon két címváltozatot is áthúzott az író. A Hold és csillagok, valamint a Gergő diák után a harmadik változatot húzta kétszer alá: Az egri csillagok. A tollal írt kéziratban sok a javítás. A töredékekben sok a szakadozott, hiányos lap. A kötet 1901-es kiadásával sajnos nem rendelkezünk. A kötet első részének 2. kiadása megtalálható a gyűjteményben. A Singer és Wolfner adta ki 1905-ben. A könyv címe itt már Egri csillagok, alcíme pedig zárójelben Bormenissza Gergely élete. Gárdonyi kéziratként használta ezt a kiadást, ugyanis áthúzta a második kiadás szót, s föléje írta a harmadik kiadást. Az 1905-ös évszámot pedig átjavította 1909-re. A kötet lapjait kivágta a borítóból, tehát így kéziratlapokat adhatott a kiadónak. A nyomdásznak szánt utasítások mellett több helyen fellelhetjük Gárdonyi tollal írt javításait. Néhányat kiragadok ezekből: Második kiadás:

6 „ Török Bálint vállat vont: - Én nem bízok a törökben. A török ebnek néz minden keresztényt. Nem szabad a kezébe adnunk a királyi gyermeket. A barát hangosan toppantott. " Harmadik kiadás: „ Török Bálint vállat vont. — Én nem bízok a törökben. A török ebnek néz minden keresztényt. Nem szabad a kezébe adnunk a királyi gyermeket. Mondjátok, hogy beteg. Verbőczy megmordult: - azt fogja felelni: megvárom. S itt fog betelni rajtunk. Etetnünk kell a hadát, a lovait... A barát hangosan toppantott. " Egy másik javítás: Második kiadás: „- Ne fáradjanak - szólt Mekcsey -, azt már nem ütik agyon. - Dehogynem a pogány tagadóját! - Itt hever mögöttem. Én már agyonvágtam. " Harmadik kiadás: „- Ne fáradjanak - szólt Mekcsey -, én már agyonvágtam. Itt hever mögöttem. " Tehát, ahol kell, ott Gárdonyi tömörít, s ahol szükségét érezte, bővítette, színesítette a történetet. Az előző kiadáshoz képest még a konstantinápolyi hét torony rajzát is megváltoztat4 NAGY Sándor 2000. 48-53. 5 Kézirat, lelt. sz.: 96.271. 1-109; 96.278. 1-139. 6 Kézirat, lelt. sz..: 96.272.197. 436