Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Császi Irén: Bábuk és bubák. Babakészítés Észak-Magyarországon

béliek is vásárolták, lakásuk díszítésére, a szekrénysor tetejére vagy a vitrinbe helyezték őket. Újabb szokás a baba ajándékozása pl. a kezelőorvosnak. Fülöp Ferencné az 1960-as évek végén kezdte a babakészítést. Kezdetben a testüket angin anyagból varrta, búzakorpával majd később vattával tömte ki. Később áttért a gyáripari, műanyag testű babák öltöztetésére. A viselet szeretete ösztönzi a babaöltöztetésre, a babákat maga és családja örömére készíti, eladásra nem vállalkozott. A babák haja festett kender. A kendert keskeny textilre ráigazítja, középen rávarrja. Babáin megjelenítette a boldogi csecsemő, kisgyermek, nagylány, menyecske és idős asszony viseletét. (13. kép) A kisgyermek öltözetét örökítette meg az obonyba, ünneplő ruhába öltöztetett babán. A gyerekek öt éves korig használták az obonyt. A baba fejére főkötőt, féketőt készített, nyakába különálló fodrot kötött. Öltöztetett nagylányt fehér kázsmér kendővel, menyecskét csipkés konttyal, szálikával, zöld rózsás szoknyával. Babái között találunk fiatal menyecskét aki a lakodalom utáni első vasárnapi jellegzetes öltözetében ment a szülői házhoz. Templomi öltözete első vasárnap fehér fémszálas szálika vagy selyemkendő volt, fején csipkés konttyal. Lakodalomba újmenyecske korában fehér kázsmér kendővel ment. Mikor halottja volt valakinek, fekete-zöld egysíkú szoknya, fekete Margit díszes szakács, vagy kötény, fekete-rózsaszín mintás félselyem szálika, csipkés konty volt rajta. Fülöp Ferencné babáiról a boldogi asszonyok hagyományos viseletrendjét olvashatjuk. Mátraderecskén palóc menyecske babákat öltöztettek az asszonyok. Kovács Józsefné Terpesi Margit, aki Terpesről telepedett a faluba, elsők között kezdte a babaöltöztetést. Fónagy Jánosné Kovács Anna és Kiss Pálné díszbabákat öltöztetett. A babákat a salgótarjáni piacról vásárolták, ahová Gödöllőről szállították. A palóc babákat a helyiek és az elszármazottak rendelésére készítették. A derecskeiek emlékbe, saját viseletük megörökítésére, lakásuk díszítésére vásárolták. Gyakran rendelték az idősebbek az unokának, keresztlánynak ajándékként. Helyük a vetett ágy tetején volt a tiszta szobában. Babák a népszokásban Nemcsak emléktárgyak, lakásdíszek, hanem menyasszonyoknak szánt ajándékok is voltak ezek a népviseletes babák. A termékenységet jelképező, a gyermekáldást segítő játékbabát az ifjú pár kapta, mely legtöbbször a gyáripar által gyártott műanyag testű játékbaba volt. Helyezhették a lakodalmas ház kapujára, ill. helyet kapott a lakodalmat megelőző ágy vitelnél. A Mátraalján a baba a kelengyéhez tartozó ajándék volt, az ággyal együtt szállították a legényes házhoz, a lány új otthonába. A különféle rítusokkal, mágikus eljárásokkal megszervezett ágyvitel a palóc centrum falvaiban mindig a lakodalom előtt egy vagy több nappal zajlott le.

16 Hevesaranyoson az 1950-es években a nyoszolyát és ágyat vivő menyecskék után haladtak a babát tartó kislányok, mögöttük a díszpárnákat szállító nagyobb lányok és a zenekar következett. (14. kép) Az ágy vitel jelentős esemény volt a lakodalom menetében, ekkor lehetett megnézni a menyasszony kelengyéjét és az ajándékok egy részét. Nyilvános volt, azért, hogy a falu népe megszemlélhesse őket. Egerben miután felkontyolták a menyasszonyt, nagy ajándékcsomagot adtak át számára, melyben több dobozba és papírba csomagolva egy pici baba volt. Azokban a falvakban, amelyekben korán elkezdődött a népviseletes baba készítése, kialakult a baba ajándékozásának szokása. A menyasszony kapta a vőlegénytől vagy a fi16 BAKÓ Ferenc 1989. 162 415